„Gízai piramisok” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link hozzáadása
rosz volot az ev
11. sor:
}}
 
'''[[Gízai]] piramisok''' néven három [[piramis]]t értünk: az [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] [[egyiptomi Óbirodalom|óbirodalmi]] [[Gízai nagy piramis|Hufu]], [[Hafré-piramis|Hafré]] és [[Menkauré-piramis|Menkauré]] [[fáraó]]k piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – ''Kheopsz, Khephrén'' és ''Mükerinosz'' – is ismert.) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó [[halotti templom]]okat, kisebb piramisokat – köztük [[I. Hotepheresz]], [[I. Merititesz]] és [[Henutszen]] királynék piramisát –, a [[Nagy szfinx|Nagy Szfinx]]et, Hafré és Menkauré völgytemplomait, [[I. Hentkauesz]] királyné sírját, a nemesek [[Masztaba|masztabáit]] és más, a [[Halottkultusz|halottkultusszal]], illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.
 
A gízai piramisok közül [[Gízai nagy piramis|Khufu piramisa]] [[a világ hét csodája|az ókori világ hét csodájának]] az egyike.
 
A három legnagyobb piramist i. e. 2600260 és 2500 között építették.
 
[[Gíza]] a mai egyiptomi főváros, [[Kairó]] közvetlen közelében helyezkedik el. A gízai piramisok egy lokális mészkőplatón, a ''Mokattam-fennsíkon'' állnak, ami a [[IV. dinasztia|IV. dinasztiá]]ban és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán is megmaradt a fennsíkon, de már csak a kész épületek kitűnően megmunkált és könnyen hozzáférhető anyagát bányászták ki. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.