Sona nyelv

nyelv
A lap korábbi változatát látod, amilyen Milei.vencel (vitalap | szerkesztései) 2016. április 17., 15:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{Nyelv infobox |név = Sona |saját név = chiShónà |kép = |képméret = |képaláírás = |kiejtés = |alkotó = |első kiadás dátuma = |b…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A sona nyelv a bantu nyelvek egyike, Zimbabwe hivatalos nyelve. Ezen kívül elsősorban még Mozambikban és Botswanában használatos természetes nyelv. Összesen kb. 10 millióan beszélik.

Sona
chiShónà
Beszélik Zimbabwe,  Mozambik,  Botswana
Beszélők száma10 millió fő
NyelvcsaládNiger-kongói nyelvcsalád
   Bantu nyelvek
Írásrendszerlatin
Hivatalos állapot
Hivatalos Zimbabwe
Nyelvkódok
ISO 639-1rw
ISO 639-2kin
ISO 639-3kin
A Wikimédia Commons tartalmaz chiShónà témájú médiaállományokat.

Hangrendszerére jellemző a zv és sv betűkapcsolatokkal írt zöngés és zöngétlen fütyülésszerű fonéma. [1]

A nyelv latin írásrendszert használ.

Szavak

magyar sona megjegyzés
ember munhu, t.sz: vanhu "nh" = feszített "n"
férfi murume, t.sz: varume
mukadzi, t.sz.: vakadze
gyerek mwana, t.sz: vana kis gyermek: "nana"
lány musikana, t.sz: vasikana
fiú ukomana, t.sz: mukomana
víz mvura
kenyér chingwa, t.sz: zvingwa
hal hove
hús nyama
gyümölcs muchero, t.sz.: michero
elefánt nzou, t.sz: zhou "zh" mint a francia "j"
majom soko, t.sz: shoko
oroszlán shumba, t.sz.: shumba
busz bhasi, t.sz: mabhasi "bh" = ejektives europ. "b"
im Gegensatz zum
implosiven afrikanischen
ház imba, t.sz: dzimba
falu musha, t.sz: musha
pénz mari
drága zvinodhura
hol ? kupi
mikor ? rini
hogyan ? sei / nei
miért ? sei
mennyi ? i marii
sok -zhinji
mennyi -ngani
több rimwe
1 potsi
2 piri
3 tatu
4 ina
5 shanu
6 tanhatu
7 nomwe
8 tsere
9 pfumbamwe
10 gumi
Jó reggelt! mangwanani
Jó napot! masikati
Jó estét! manheru "nh" = gedehntes "n"
Viszlát! chisarai zvakanaka
kérem ndapota
Elnézést! pamusoroi
köszönöm ndatenda / mazvita "zv" egyetlen hang
  1. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003