Sperner-tétel

matematikai állítás

A kombinatorikában a Sperner-tétel a hipergráfokra vonatkozó extremális tételek közül az egyik legfontosabb és legrégibb. Sperner 1928-ban igazolt tétele olyan halmazrendszerek méretére ad éles korlátot, melyekben egyik halmaz sem részhalmaza másiknak. Tiszteletére az ilyen rendszereket ma Sperner-rendszereknek nevezzük.

A tétel állítása szerkesztés

Ha   egy n elemű halmaz S részhalmazaiból álló halmazrendszer, hogy  ,   esetén  , akkor

     

Ekkora Sperner-rendszer van, ilyen S összes   vagy összes   elemű részhalmazából álló rendszer.

Itt   és   az   szám alsó és felső egészrészét jelenti, azaz   esetén k-t,   esetén pedig k-t és k+1-et.

A tétel bizonyítása szerkesztés

Soroljuk fel S elemeit valamilyen sorrendben: . Az   halmazrendszernek csak egy olyan tagja lehet, ami   alakú, hiszen az ilyen kezdőszeletek egymást kölcsönösen tartalmazzák. Ebből, mivel az S-nek   felsorolása van, az   becslés adódik, ami használhatatlan. Egy   halmaz azonban több felsorolásban is szerepel kezdőszeletként, mégpedig   esetén ezek száma  , ahol  , hiszen az alaphalmaz elemeinek ennyi permutációja van, amiben az első a helyen A elemei szerepelnek.

Az   feltétel mellett   értéke akkor a legkisebb, ha a, b azonosak vagy szomszédosak. Valóban, ha  , akkor az   szorzat kisebb, mint  , mivel

 

Innen adódik, hogy   esetén  . Ezért a fenti összeszámlálásnál   elemeit legfeljebb  -szor számoltuk, mindegyiket legalább  -szor, ezért

 

Lásd még szerkesztés