Stara Baška
Stara Baška falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Punathoz tartozik.
| Stara Baška | |
 | |
| Stara Baška látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Punat |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mladen Juranić |
| Irányítószám | 51521 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 116 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 70 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 26″, k. h. 14° 41′ 26″Koordináták: é. sz. 44° 57′ 26″, k. h. 14° 41′ 26″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stara Baška témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Krk sziget déli részén Punattól 8, Krktől 16 kilométerre délkeletre az azonos nevű széles öböl partján, két kilométer hosszú szűk tengerparti területen található. A tengerpart teljes hosszúságában köves, sziklás, részben homokos strandok húzódnak. A többi régi tengerparti településtől eltérően, melyeket a szűk, kanyargós utcák jellemeznek Stara Baška házcsoportjai egymástól viszonylag távolabb a terep adta feltételekkel épültek meg. A meredek part és a hegyek közötti szűk hely miatt a falu hosszan elnyúlva települt. A falu délkeleti végén található a Zala strand és a strand felett a Szent Jeromos templom romjai. Az öböl a környező hegyek és a Klobučac-félsziget által védett lenne a szelektől, Stara Baška mégis a sziget egyik legszelesebb helye. A gyakran fújó bórától nem védik a környező a letarolt sziklás, néhol kietlen magaslatok, melyeken csak néhol terem meg az alacsony növényzet. A település délkeleti vége előtt kis kikötő található, ahol a helyiek vízi járművei mellett nyáron sok turistacsónak is áll. Az öböl előtt mintegy 3 kilométerre fekszik a kis lakatlan Galun-sziget.
Története szerkesztés
Stara Baška már a 14. században is lakott hely volt. A török terjeszkedés elől menekültek éltek itt, akik a sziget végében alapították meg pásztor településüket. Ezt a helyet egészen a 17. század második feléig Krajnak (vég), vagy Pod Krajnak (vég alatt), lakóit pedig krajiaknak, azaz végieknek nevezték. A Stara Baška nevet 17. századtól használják a falura annak ellenére, hogy a tulajdonképpeni Baška sokkal régebbi alapítású nála. A település a sziget többi falujához hasonlóan 1480-ig a Frangepánok uralma alatt volt, akik a velenceiek vazallusaiként kormányozták a szigetet. 1480-ban Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A település egészen 1886-ig a szomszédos Baškához tartozott. Ekkor annak ellenére, hogy Baškához légvonalban közelebb fekszik az újonnan alapított Punat községhez csatolták. Ennek a fő oka az, hogy a Baška felé vezető út magas és meredek sziklák között vezetett és kocsival nem volt járható, míg a punati út sokkal jobb minőségű volt. Ma is Punatról vezet az egyetlen út a településre. 2011-ben a falunak 112 lakosa volt.
Gazdaság szerkesztés
A falu lakói évszázadok óta juhászok, pásztorok voltak. Még ma is a juhászat a fő mezőgazdasági tevékenység a településen. Az egyedülálló természeti szépségek idővel ide vonzották a turisták tömegeit, így ma már a turizmus és a vendéglátás jelenti a fő bevételt az itt élők számára. Majdnem mindegyik háznak van kiadó szálláshelye turisták számára. A másik fontos megélhetési forrás a halászat. A templom mellett egy bolt és kocsma is található itt. Ezen kívül három étteremmel is rendelkező panzió és egy pizzéria szolgálja a turisták igényeit. Az egyetlen nagyobb gazdasági létesítmény a falu bejáratánál található „Škrila” autóskemping. A település nagy problémája a vízvezeték hálózat hiánya. A környező hegyek meredek lejtőin vannak ivóvízforrások, de hozamuk nem elégséges a település ellátásához. Bár az utóbbi időben találtak bővebb forrást és a tervek alapján folyamatban van a vízvezeték kiépítése, mégis még mindig kérdéses, hogy elég lesz-e a száraz nyári hónapokban is az ellátásra. Télen ugyanis alig több mit százan élnek itt, de nyáron a kempinggel együtt az itt tartózkodók száma eléri a kétezret.
Nevezetességei szerkesztés
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma.
- A Szent Jeromos tiszteletére szentelt 13. századi templom romjai a Zala öböl felett. A Stara Baška elődjének a középkori Kraj falunak a temploma volt. A templom egyhajós, félköríves apszissal, a középkori templomoktól eltérően észak-déli tájolással. Falai a szentély és a homlokzat kivételével az egykori boltozat magasságáig állnak, szakszerűen konzerváltak.[2]
- A Stara Baškából Baška Bartolomja nevű részéig vezető régi makadámút, mely a szurdokokon, sziklákon és egyéb természeti képződményeken kívül szépséges kilátást is nyújt a Kvarner-öbölre, Cresre, Rabra, Zenggre és a Baškai völgyre. Különösen elő és utószezonban sok turista és hegymászó teszi meg ezt az utat.
Népesség szerkesztés
A legutóbbi népszámlálás alapján, 2011-ben Stara Baškán 112 lakos élt. Valójában télen mintegy száz fő tartózkodik a településen, nyáron pedig a turisták miatt a létszám kétezer fő fölé emelkedik.
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 295 | 324 | 354 | 389 | 432 | 411 | 369 | 377 | 347 | 311 | 247 | 161 | 99 | 112 | 92 | 112 |
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Stare crkve u središnjem dijelu otoka Krka (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 16.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
