Wikipédia

Stobbe Ferenc

(1864–1916) labdarúgó, sporttisztviselő

Stobbe Ferenc (1864. december 1. – Budapest, 1916. szeptember 24.) magyar nemzeti játékvezető, építész, labdarúgó, sportvezető, a Sportvilág főszerkesztője (1897– 1898), a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Beceneve: a Mister.

Stobbe Ferenc
Személyes adatok
Teljes névStobbe Ferenc
Születési dátum1864. december 1.
Születési helyMagyarország
Halálozási dátum1916. szeptember 24. (51 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Egyéb foglalkozásSportvezető, építész
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
1901–1904NB IJátékvezető
A Wikimédia Commons tartalmaz Stobbe Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása szerkesztés

Stobbe Nándor és Meczner Krisztina fiaként született.[1]

A labdarúgást Magyarországon Ray Ferenccel együtt ismertették meg a Budapesti Torna Club (BTC) tagjaival. A BTC csapat kapusaként és mindeneseként hirdette az új játék népszerűségét. Ray Ferenc volt az, aki Svájcból az 1896-os karácsonyi vakációra egy igazi angol labdát, egy „kerek bőrt" hozott. A magyarországi labdarúgás egyik atyja, aki saját költségén szerzett be eszközöket (bőrlabdát, mezeket), szervezett csapatokat és mérkőzéseket. Az egyik alapítója, megszervezője volt a BTC-nek. Visszaemlékezések szerint 1896. november 28-án a BTC tornatermében ő tartotta az első edzést, és a labdarúgás szabályait is ő fordította le angolról. 1897. május 9-én az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést ő rendezte, melyet a BTC két csapata vívott.A mérkőzésen jobbszélsőt játszott. Az 1897. május 10-ei Vienna Crickett and Football Club elleni első nemzetközi mérkőzésen kapusként játszott a BTC csapatában.

A Magyar Labdarúgó-szövetség 1901-ben rendezte az első bajnokságot. A legelső játékvezetők egyike, akik „úttörő” munkájukkal segítették a labdarúgás népszerűsítését. 1897–1904 között a labdarúgás oktatása, sportvezetői tevékenysége mellett még bíró is volt. Kezdetben még nem kellett vizsgát tenni, egyszerűen szeretni kellett a játékot, vállalni a mérkőzés vezetésének nehézségeit. Maguk a csapatok kérték fel az általuk ismert, elfogadott személyt, hogy mérkőzésüket, az általa ismert szabályok értelmében vezesse le. 1901-től a Bíró Bizottság előtt kellett a szabályokból vizsgát tenni. A Bíró Bizottság javaslatára előbb NB II-es, 1904-től NB I-es bíró. A nemzeti játékvezetéstől 1904-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 2.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1904. április 17. Soroksári úti pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése FTC–MÚE 1 – 0 Zárt kapus
1904. november 6. Lehel úti pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Fővárosi TC– Ferencvárosi TC 2 – 5 Zárt kapus

Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.

1904–1906, majd 1907–1908 között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. 9 mérkőzésen az általa irányított csapat 3 győzelmet szerzett, egyszer döntetlent játszott, ötször vereséget szenvedett. Kapitányságának utolsó mérkőzésén Angliától kapott ki 7:0-ra Budapesten.

1907-ben 10 esztendős fönnállását ünnepelte a magyar futball. Az MLSZ rendkívüli közgyűlésén Kárpáti Béla elnök Iszer Károly, Ray Ferenc és Stobbe Ferenc nevét - a magyar futballsport megalapítása körül szerzett érdemeikért - jegyzőkönyvben örökítette meg. A szövetségi kapitányi pozícióról való lemondása után örökös tiszteletbeli szövetségi kapitánnyá választotta a szakma. A jubileumi díszközgyűlésén Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferenc a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott. 1923-ban az MLSZ leleplezte Kárpáti Béla és Stobbe Ferenc síremlékét.


Statisztika szerkesztés

Mérkőzései szövetségi kapitányként szerkesztés

Nem hivatalos időszak

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
  1901. április 11. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   0 – 4   Richmond AFC barátságos -
  1901. április 12. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   1 – 5   Surrey Wanderers barátságos -
  1901. április 13. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   1 – 6   Surrey Wanderers barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Első időszak

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1904. október 9. Bécs, Cricketer-pálya Ausztria   5 – 4   Magyarország barátságos -
2. 1905. április 9. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   0 – 0   Ausztria barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Második időszak

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
3. 1907. április 7. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   5 – 2   Csehország barátságos -
4. 1907. május 5. Bécs, Rapid-pálya Ausztria   3 – 1   Magyarország barátságos -
5. 1907. október 6. Prága, Slavia-stadion Csehország   5 – 3   Magyarország barátságos -
6. 1907. november 3. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   4 – 1   Ausztria barátságos -
7. 1908. április 5. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   5 – 2   Csehország barátságos -
8. 1908. május 3. Bécs, Hohe Warte Ausztria   4 – 0   Magyarország barátságos -
9. 1908. június 10. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   0 – 7   Anglia barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Stobbe_Ferenc&oldid=27010844”