Straub F. Brunó

(1914–1996) biokémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, országgyűlési képviselő

Straub Ferenc Brunó (Nagyvárad, 1914. január 5.Budapest, 1996. február 15.) magyar biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1946), majd rendes tagja (1949). 1985–1990 közt országgyűlési képviselő; 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke.

Straub Ferenc Brunó
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 6. elnöke
Hivatali idő
1988. június 29. – 1989. október 23.
ElődNémeth Károly
Utódtisztség eltörölve

Született1914. január 5.
Nagyvárad
Elhunyt1996. február 15. (82 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
PártMKP, MDP

Házastársa1. Lichtneckert Erzsébet (19161967) (h. 1940–1967)
2. Szabolcsi Gertrúd (19231993) (h. 1972–1993)
Foglalkozásbiokémikus, akadémikus

Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Straub Ferenc Brunó témájú médiaállományokat.

Tanulmányai, pályakezdése szerkesztés

Felsőfokú tanulmányokat a Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Karán (1931–1934), majd a Matematikai és Természettudományi Karon (1934–1936) folytatott, 1936-ban diplomázott, ekkor kapta kézhez vegyész oklevelét. A szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetében dolgozott 1933 és 1949 között. 1936-ban avatták biokémiai doktorrá. 1941-ben kapott magántanári kinevezést, „Az oxidáció és fermentáció” tárgykörből. Nyilvános rendkívüli tanári kinevezést kapott 1946. február 6-án.

Tudományos munkássága szerkesztés

1937-től tanár volt a Szegedi Egyetemen. 1937–1939 közt Rockefeller ösztöndíjjal a Molteno Intézetben kutatott (Cambridge, Egyesült Királyság). A második világháború után, 1945-ben, 31 évesen az egyetem Biokémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára lett.

1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán a Biokémiai Intézet igazgatójává. 1960 és 1967 között a Magyar Tudományos Akadémia biokémia részlege elnöke volt. Két alkalommal is, 1967 és 1973, valamint 1985 és 1988 között az Akadémia alelnökévé választották. Közben 1971-ben kinevezték az MTA az évben alapított Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójává is.

Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódott. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. Tudományos eredményeit 1948-ban és 1958-ban Kossuth-díjjal ismerte el az állam. 1981-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetésben részesült, 1986-ban pedig Pro Natura emlékérem díjazást vehetett át. Tudományos közleményeinek nagy részét angol nyelven adta közre, s többet nemzetközi folyóiratokban, például a Nature című híres brit tudományos folyóiratban.[1] Számos nemzetközi és hazai szervezetben töltött be tudományos tisztségeket, többek között 1969 és 1971 között a Nemzetközi Atomenergia ügynökségben a magyar kormányt képviselte, 1970 és 1978 között az Országos Atomenergia Bizottság alelnöke volt.[2]

Politikai tevékenysége szerkesztés

Straub 1948-ig tagja volt az MKP-nak, majd 1956-ig az abból alakult MDP-nek. 1985-től a tudományos és művészeti élet reprezentánsaként Szentágothai János akadémikus, Bánffy György és Kállai Ferenc színművészek, valamint Varga Imre szobrászművész mellett párton kívüliként került a Parlamentbe.[3] 1988. június 29-én, Németh Károly utódaként megválasztották a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnökévé. 1989. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napján az Elnöki Tanács megszűnt. Elnöki tisztsége megszűnésével Straub visszavonult a közszerepléstől, és egészségi állapota miatt tanári munkásságát is abbahagyta. Szekér Nóra: Fedőneve Marslakó c. könyve szerint a hírszerzés 1956-ban titkos informátornak szervezte be, aki „Kutató” fedőnéven a nemzetközi tudományos életről és „a nyugaton élő magyar származású szakemberekről” (többek között korábbi professzoráról, Szent-Györgyi Albertről) írt jelentéseket.

Családja szerkesztés

Édesapja Straub Ferenc, édesanyja Kren Teréz. Első felesége Lichtneckert Erzsébet (19161967) volt, akit 1940-ben vett feleségül, és aki 1967-ben halt meg. A házasságukból két lány született. Második neje Szabolcsi Gertrúd volt, akivel 1972-ben házasodtak össze, és akinek már az első férjétől volt egy lánya, Szabolcsi Anna nyelvész. Közös gyermekük nem született, második feleségét három évvel élte túl.[4][5]

 
Sírja a Farkasréti temetőben első feleségével és annak szüleivel.
 
Mellszobra a szegedi Dóm téren

Kötetei szerkesztés

  • Biokémia, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1949
  • Általános, szervetlen és analitikai kémia, Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1950
  • Szerves kémia (orvostanhallgatók számára), Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1951
  • Általános és szervetlen kémia, Medicina Kiadó, Budapest, 1958
  • Enzimek, molekulák, életjelenségek; Akadémiai, Budapest, 1966 (Korunk tudománya)
  • Általános és szervetlen kémia orvostanhallg. számára; közrem. Dénes Géza, Mányai Sándor, Székely Mária; 6. átdolgozott kiadás; Medicina, Budapest, 1967
  • Biológiai lexikon I–IV. Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1975–1978. ISBN 963-05-0529-0

Szerkesztői munka szerkesztés

A Magyar Tudomány főszerkesztője (1983-1989)

Társasági tagság szerkesztés

  • Magyar Élettani Társaság (MÉT)
  • American Society of Biological Chemists
  • European Molecular Biology Organization (EMBO)
  • Société de biologie (francia tudós társaság, Párizs, 1848-)
  • Csehszlovák Biokémiai Társaság
  • Berlini Élettani Társaság

Díjak, elismerések szerkesztés

  • Kossuth-díj II. fokozat (1948), I. fokozat (1958)
  • Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozat (1951)
  • Munka Érdemrend (1954, 1960), arany fokozat (1970)
  • Hufeland Érem ezüst fokozat (1969, NDK)
  • Ciba Foundation aranyérme (1973, London)
  • Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozat (1974)
  • Csongrád Megyei Tanács „Alkotói díj” (1978)
  • Akadémiai Aranyérem (1981)
  • Pro Natura Emlékérem (1986)
  • Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1989)
  • Szeged város díszpolgára (1990)[6]
  • Szegedért Alapítvány fődíja (1994)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1995)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Co-enzyme of the d-aminoacidoxydase. Nature, 1936.; Flavoprotein of the heart muscle tissue. (Társszerzőkkel)/Mechanism of the oxidation of reduced co-enzyme I. (Társszerzőkkel)/Note on thereoxidation of reduced flavoprotein. (Társszerzőkkel). Nature, 1939.
  2. Részletesen lásd Szegedi egyetemi almanach, forrásokban i. m. 315. p.
  3. Hubay László Választástörténet - 1949-1989 Archiválva 2007. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (vokscentrum.hu)
  4. Partos, Gabriel: Obituary: Bruno Straub, 1996,. február 20. (angol nyelven). The Independent. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  5. Vámos, Éva: Scientific Couples in Hungary I. Couples of the Past: Gertrúd Szabolcsi and Bruno F. Straub, 2010 (angol nyelven). Kaleidoscope. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  6. Archivált másolat. [2021. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)

Források szerkesztés

Egyéb irodalom szerkesztés

  • Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei, 1848–2002. Almanach. Argumentum Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-446-225-1

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés


Elődje:
Németh Károly
A Magyar Népköztársaság
Elnöki Tanácsának elnöke

1988–1989
 
Utódja:
tisztség eltörölve