Sudár Balázs (Budapest, 1972. május 28.) magyar történész, turkológus, zenész. Fő kutatási területei: a Török hódoltság politika- és művelődéstörténete, és a korai magyar történelem kérdései. Egy évtizeden keresztül intenzíven foglalkozott a török énekmondással és az oszmán klasszikus költészettel, valamint hangszertörténettel. Kedvelt témája az iszlám misztikája. A Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.[1]

Sudár Balázs
Balassi Bálint születésének 450. és Gyöngyösi István halálának 300. évfordulóján tartott konferencián
Balassi Bálint születésének 450. és Gyöngyösi István halálának 300. évfordulóján tartott konferencián
Életrajzi adatok
Született1972. május 28. (51 éves)
Budapest
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
Iskolái
Iskolái
KözépiskolaTeleki Blanka Gimnázium
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterülettörténelem, török filológia
Kutatási területkorai magyar történelem, a Török Hódoltság, török költészet és népzene
Tudományos fokozatPhD
A Wikimédia Commons tartalmaz Sudár Balázs témájú médiaállományokat.

Tanulmányai szerkesztés

A Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1990-ben. 1990 és 1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem- és Török filológia szakának hallgatója volt, ahol mindkét területen diplomát szerzett.[2] Utóbbiból PhD fokozattal rendelkezik, melyet 1996 és 1999 között szerzett meg. Disszertációját, melynek címe "A Palatics-kódex török versgyűjteményei és a hódoltsági művelődéstörténet" 2004-ben védte meg.[1]

Munkássága szerkesztés

1997 és 1999 között könyvtárosként dolgozott az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteményében. 1997 és 2003 között ELTE Bölcsészettudományi Karának, Török Filológiai Tanszékén helyezkedett el, kezdetben mint óraadó, majd 1999-től mint tanársegéd. 2003-tól az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 2008 és 2014 között a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének adjunktusa. 2014 és 2019 között az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportot vezette. 2019-től jelenleg is muzeológus a Budapesti Történeti Múzeumban.[1] Gyakori szerzőpartnere B. Szabó János.

Zenei pályafutása szerkesztés

1990-ben Kobzos Kiss Tamás tanítványaként került a Musica Historica Együttesbe, amellyel rendszeresen fellépett, elsősorban magyar és közép-európai régi zenét játszottak. 1997-ben kimondottan a régi török zene előadása céljából alapította meg a Canlar zenekart, amely török klasszikus és népzenével foglalkozik. Alkalmi közreműködőként más formációkban is megfordult. A Musica Historica munkájában 1990 és 2011 között vett részt aktív tagként. Kobzon, török lavtán (lanton) és baglamán játszik és énekel. A zenélésen kívül az 1993-ban ő rendezte a Szentbékkállán színre vitt Aucasin és Nicolete című, középkori francia széphistóriát.[1]

Kitüntetései szerkesztés

Fontosabb művei szerkesztés

  • Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle, 2003/3–4. 213–263. old. Baths in Ottoman Hungary. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 2004/4. 391–437. old.
  • A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban; Balassi, Budapest, 2005 (Humanizmus és reformáció)
  • Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás; Pécs Története Alapítvány–Kronosz, Pécs–Budapest, 2012 (Források Pécs történetéből)
  • Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon; MTA BTK Törttudományi Intézet, Budapest, 2014 (Magyar történelmi emlékek. Adattárak)
  • A honfoglalók viselete; szerk. Sudár Balázs, Petkes Zsolt; Helikon, Budapest, 2014 (Magyar őstörténet 1.)
  • Magyarok a honfoglalás korában; szerk. Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2015 (Magyar őstörténet 2.)
  • Magyarok fegyverben; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2015 (Magyar őstörténet 3.)
  • Honfoglalás és megtelepedés; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2016 (Magyar őstörténet 4.)
  • Hétköznapok a honfoglalás korában; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2017 (Magyar őstörténet 5.)
  • Ulu Madzsar, Kicsi Madzsar és a Derbend-náme - A kaukázusi Madzsar nevű települések kérdéséhez; Tanulmányok a korai magyar történelemről, Budapest, 2017,
  • A honfoglalók műveltsége; szerk. Sudár Balázs; Helikon, Budapest, 2018 (Magyar őstörténet 6.)
  • A Kárpátok keleti hágói. Gondolatok a honfoglalás útirányairól; Martin Opitz, Budapest, 2020
  • A magyar nyelv honfoglalása. In: Klima, László; Türk, Attila (szerk.) Párhuzamos történetek; Martin Opitz, Budapest, 2021
  • Az Árpád-ház nyomában; BTK TTI, Budapest, 2021 (Források és tanulmányok)
  • Gyula népe. Madzsgarok a 10. századi muszlim földrajzi irodalomban; BTK MŐT, 2022

Társszerzőként szerkesztés

  • Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa [A forgotten forefather named Vgec]; B. Szabó János – Sudár Balázs, Archeolingua Alapítvány, Budapest-Esztergom, 2017
  • Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig [From the Theory of the Hungarian Dual Princedom to the Sources]; B. Szabó János – Sudár Balázs, Századok 153., 5. szám, 2019
  • Gyula népe. Madzsgarok a 10. századi muszlim földrajzi irodalomban; B. Szabó János – Sudár Balázs; BTK MŐT, 2022

Szerkesztőként[1] szerkesztés

  • Függőkert. Orientalisztikai tanulmányok 1–2. (2003–2005)
  • Keletkutatás. (Periodika, 2005–2014)
  • Magyar Őstörténet 1–6. (Könyvsorozat, MTA BTK–Helikon, 2014–2018)
  • MTA BTK MŐT Források és tanulmányok. (2016−)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e Sudár Balázs - Szakmai Önéletrajz
  2. Terebess Ázsia Lexikon

Források szerkesztés