A sugallat egy olyan érvelési hiba, amely logikailag ugyan nem állítás, azonban az emberekben mégis ezt az érzetet kelti, mintha az lenne. Retorikában igen gyakran használt eszköz, mivel ha a vitapartnernek sikerül megcáfolni a sugallt állítást, a megcáfolt könnyen visszakozhat úgy, hogy ő nem állított ilyet - mindössze nem zárta ki a lehetőséget.

A sugallat egy érvényes, igaz állításból is eredhet. Ilyenkor a vitapartner gyakran magát az állítást kezdi el támadni ahelyett, hogy ez ebből eredő sugallattal tenné ezt, teljesen félresiklatva a vitát.

A sugallat gyakran olyan felvezetéssel kezdődik, ami mentesíti a sugalmazót a bizonyítástól, hiszen nem állít semmit, vagy csak valami nagyon könnyen megvédhetőt. Ilyen szófordulat például az „Én nem mondom, hogy...”, vagy „Nem zárható ki, hogy...”

Példák szerkesztés

„Az állítólagos holdkőzetek összetétele pontosan megegyezik a földi kőzetek összetételével.”

Figyeljük meg, hogy az állítás (a holdkőzetek összetétele) jelenlegi tudásunk szerint igaz. A sugallat viszont az, hogy a holdkőzetek valójában nem a Holdról származnak, ez a jelenlegi tudásunk alapján egy hamis sugallat.

„ Én nem mondom, hogy az összes ilyen, de ma is találkoztam egy igen arrogáns Pepita-párt szimpatizánssal.”

Megintcsak egy vélhetően igaz állításból (találkoztam egy arrogáns szimpatizánssal) következik egy sugallat (a Pepita-párt szimpatizánsai általában arrogánsak). Ha valaki pl. statisztikákkal bizonyítaná, hogy a Pepita-párt szimpatizánsai nem arrogánsabbak, mint más pártok támogatói, akkor a sugalló könnyen eltáncolhat azzal, hogy ő előre deklarálta: nem állítja, hogy mind ilyenek.

„Nem zárható ki, hogy a főméltóság sikkaszt.”

Ez lehet egy logikailag igaz állítás, hiszen tényleg nem zárható ki, viszont egy ilyen állítás gyakorlatilag annak a sugallása, hogy a főméltóság sikkaszt.

Lásd még szerkesztés