Sumer királyok listája

Az i. e. 4. évezredben, az Ubaid-kortól kezdve az Uruk-korban alakultak ki Sumer területén a korábbi falusias településrendszer helyén a városi jellegű települések adminisztratív épületekkel és templomokkal. Ezzel párhuzamosan alakult ki nyilván a városok vezető rétege, élén a templomok szolgáival, papokkal, és a város vezetőivel, uralkodóval. Ezen tisztségek a rendelkezésre álló adatok szerint eleinte nem váltak el egymástól. A templom egyben gazdasági központ is volt.

Az i. e. 3. évezred közepén a sémi akkádok, majd az évezred végén a szintén sémi amurrúk változtatták meg Sumer etnikai összetételét. Az Akkád Birodalom majd az első amurrú dinasztiák Íszínben és Larszában még sumer népesség felett is uralkodtak, de a sumerek a szintén amurrú Óbabiloni Birodalom idejére teljesen asszimilálódtak a sémi népekbe.

Sumer királylista

A sumer városok uralkodóinak legrégebbi összefoglalója az ún. sumer királylista, ami valószínűleg az i. e. 3. évezred végén készült, és amit később kiegészítettek. A koncepciója szerint Sumer egy politikai egység, amelyiket mindig egy város vezet. A történeti adatok alapján a listán szigorúan egymást követő dinasztiák valójában részben átfedték egymást.

Kis

Az i. e. 3. évezredben Sumer politikailag legjelentősebb városállama volt. A „Kis királya” cím később egyenértékű lett a „világmindenség királya” címmel, azaz az egész Mezopotámia feletti hatalmi igénnyel és más városok, a későbbi nagy birodalmak uralkodói is felvették.

Uruk

Az i. e. 5. évezred végén a – városról elnevezett mezopotámiai – kora Uruk-korban már jelentős város volt, de ekkor még nagy valószínűséggel nem a sumerek lakták, hanem csak a késő Uruk-kortól, az i. e. 4. évezred második felétől. Uralkodói ekkor valószínűleg az en címet viselték.

Lagas

Az i. e. 3. évezredben jelentős város volt, uralkodói az enszi címet viselték.

Umma

Az i. e. 3. évezredben jelentős város volt, uralkodói az enszi címet viselték.

Íszín

Íszín uralkodóit a sumer korból nem ismerjük, a város akkor tett szert jelentőségre, amikor az i. e. 3. évezred végén Mezopotámiába bevándorló nomád sémi amurrúk itt dinasztiát alapítottak. Ez volt az ún. I. íszíni dinasztia.

Larsza

Larsza Iszinhez hasonlóan akkor tett szert jelentőségre, amikor az i. e. 3. évezred végén Mezopotámiába bevándorló nomád sémi amurrúk itt dinasztiát alapítottak.

Források

• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
• Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8