Sutomišćica
Sutomišćica (olaszul: Sant'Eufemia) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Prekóhoz tartozik.
| Sutomišćica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Preko |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 273 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 380 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 4 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 05′ 29″, k. h. 15° 10′ 52″Koordináták: é. sz. 44° 05′ 29″, k. h. 15° 10′ 52″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zárától légvonalban 5 km-re délnyugatra, Ugljan szigetének közepén, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, a sziget északkeleti partján Poljana és Lukoran között, Zárával szemben az azonos nevű öbölben fekszik. Tőle délnyugatra emelkedik a 238 méter magas Vela glava, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a zárai szigetvilágra. Sutomišćica a megye egyik legutóbb kiépített, biztonságos kikötőjével rendelkezik.
Története szerkesztés
Ugljan szigete a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Első lakói az illírek egyik törzse a liburnok voltak. Erődített településeik maradványai a Celinjak, Kuranj és Sv. Mihovil nevű magaslatokon (i. e. 4. század) ma is láthatók. A sziget római betelepítése az i. e. 1. századra tehető. Első ismert említése a neves római írótól Pliniustól származik „Lissa” alakban.[2] A rómaiak több villagazdaságot is építettek a szigeten, ezek közül mintegy tíznek máig fennmaradtak a romjai. Közülük a legjelentősebbek a Supetar-fok felé a Gospodski nevű halmon és a Muline-öbölnél Stivonon találhatók, ahol fennmaradt az olajbogyó feldolgozásához épített római malom romja is.[2] A középkorban zárai nemesi családok birtoka volt, akik felépítették saját udvarházaikat, gazdaságaikat. Sutomišćicát 1349-ben említik először. Nevét Szent Eufémia tiszteletére szentelt templomáról kapta, amely akkor már állt. Területe Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Ugljan szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 542, 1910-ben 940 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt sok fiatal vándorolt ki, illetve költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A falunak 2011-ben 336 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal (főként olívatermeléssel), halászattal és újabban turizmussal foglalkoznak.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 542 | 597 | 628 | 708 | 826 | 940 | 1.100 | 918 | 858 | 871 | 778 | 683 | 438 | 441 | 354 | 336 |
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Eufémia tiszteletére szentelt plébániatemploma 1349 előtt épült, 1679-ben barokk stílusban építették át, majd 1889-ben bővítették. A templom egyhajós, latin kereszt alaprajzú. Különálló harangtornya 1836-ban épült. Szent Jeromos oltárán ismeretlen velencei mester barokk festménye látható.
- Itt található a zárai Lantana család 1686-ban épített barokk nyári kastélya.[5] Építtetője Marcantonio Lantana volt. Az épület egy nagy téglalap alakú park geometriai középpontjában helyezkedik el, amelyet minden oldalról fal vesz körül. A nyugati oldalon található a főbejárat, amely a kútkávával rendelkező a belső udvarra vezet, a keleti oldalon pedig a fal szakad meg azon a helyen, ahol a velencei stílusú kis Szűz Mária mennybevétele kápolnát emelték, amelyet Bernard Flori érsek szentelt fel 1687-ben.
További információk szerkesztés
- Preko község hivatalos oldala (horvátul)
- Preko turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b TZ Preko.hr Povijest i kulturna baština (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5048.
