Svájc földrajza
Svájc Közép-Európában elhelyezkedő hegyes, tengerpart nélküli ország, területe 41 285 km2, lakosainak száma 7 544 661 fő. Öt országgal határos: Németországgal északon, Liechtensteinnel és Ausztriával keleten, Olaszországgal délen és Franciaországgal nyugaton. Az ország kelet–nyugati irányú hossza 350 kilométer, észak–déli irányban 220 kilométer.
Svájc | |
Svájc domborzati térképe | |
é. sz. 46° 50′, k. h. 8° 20′ | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Közép-Európa |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 134. |
Teljes terület | 41 285 km² |
Partvonal | 0 km |
Szárazföldi határ | 1 852 km |
Környező országok | Franciaország, Németország, Liechtenstein, Ausztria, Olaszország |
Tengeri terület | 0 km |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Dufourspitze, 4634 m |
Legalacsonyabb pont | Lago Maggiore, 193 m |
Leghosszabb folyó | Rajna, svájci szakasza 375,5 km |
Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Genfi-tó (Franciaországgal együtt), 580 km² |
Használatban levő terület | |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | hegyvidéki, mediterrán |
Domborzat | hegyvidék |
A Wikimédia Commons tartalmaz Svájc témájú médiaállományokat. |
Az Alpok nagy része Svájc területére esik, az ország nagy területét elfoglalva. A hegységtől északra található a Svájci-fennsík, ahol az ország lakosságának nagy része él. Ettől nyugatra található a kisebb Jura-hegység. Svájcnak három nagyobb tava van, a Genfi-tó, a Neuchâteli-tó és a Boden-tó, melyen Németországgal és Ausztriával osztozik. Nagyobb folyók forrásai, mint a Rajna, a Rhône vagy az Inn mind az Alpokban vannak.
Svájc közigazgatásilag 26 kantonra oszlik, hivatalos nyelve pedig négy van: német, olasz, francia és rétoromán.
Domborzata szerkesztés
Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:
- Tájképét az ország déli felén, kelet felé egyre nagyobb területen emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4634 m-es Monte Rosa-csoportban található Dufourspitze. Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint az Aletsch-gleccser, mely eléri a 24 km-t.
- Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
- Svájci-fennsík: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.
Lásd még: Svájc hágóinak listája
Vízrajza szerkesztés
Az Alpokban ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják.
Lásd még: Svájc tavainak listája, Svájc folyóinak listája
Éghajlata szerkesztés
Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.
Növény- és állatvilága szerkesztés
Legismertebb növénye a védett havasi gyopár. Ez egy kis fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul elő.
Legismertebb kutyafajtái a bernáthegyi és a berni pásztor. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert.
Források szerkesztés
- Cartographia Földrajzi Világatlasz, 256., 46-49., és 48. oldal, Cartographia, 2007 ISBN 963 352 360 5
- CIA - The World Factbook. cia.gov, 2012 [last update]. [2020. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
- 1911 Encyclopædia Britannica/Switzerland/Geography - Wikisource. en.wikisource.org, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
- The Swiss Plateau - Switzerland - Information. swissworld.org, 2012 [last update]. [2007. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
- Statistik Schweiz - Panorama. bfs.admin.ch, 2012 [last update]. [2012. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
További információk szerkesztés
- Svájc.lap.hu – Linkgyűjtemény