A „számítógéptípus” ma a moduláris jellegű személyi számítógépek megjelenésével már nem igazán értelmezhető fogalom, ma már alapvetően alkatrészgyártókról beszélhetünk. E mellett azonban léteznek komplex megoldások, ami a szoftver-hardver-szolgáltatások együttesét jelenti.

Különböző számítógépek (Balról jobbra: asztali számítógép képernyővel és billentyűzettel; okostelefon színes kijelzővel; videójáték-konzol; szuperszámítógép)

A személyi, otthoni számítógépek megjelenése idejében az egyes típusok egységes egészet alkottak, ezért gyártók szerinti elkülönítés, és azon belül típusok szerinti elkülönítés is megvalósítható volt.

Mikroszámítógépek szerkesztés

A mikroszámítógépek személyi használatra szánt számítógépek.

Az otthoni vagy hobbi számítógépek gyártása már véget ért, helyettük is személyi számítógépeket használatosak. Mi különbözteti meg az előbbit az utóbbitól? A hobbiszámítógép felhasználója a gépén elsősorban a játszani és a számítástechnikával (programozással) ismerkedni akart, elfogadható áron. Az olcsóbb árért cserébe beletörődött az alábbi technikai korlátokba:

  • monitor helyett TV használata (általános)
  • adattárolás floppy vagy winchester helyett kazettán (általános), illetve kis kapacitású, lassú, nem szabványos floppy-egységek használata (Commodore, Atari gépek)
  • olcsó, kényelmetlen billentyűzet, esetenként érintőfólia (például ZX81) vagy más pótmegoldás (például Primo)
  • teljes inkompatibilitás más gyártók gépeivel, részleges kompatibilitás az egyes gyártók sorozatain belül

Az otthoni számítógépek megjelenésének kezdetén alapvetően két processzor családdal szerelték ezeket a számítógépeket:

  • MOS Technology 65xx processzorcsalád
  • Z80 processzorcsalád

Mos Technology 65xx processzorcsaláddal szerelt gépek szerkesztés

Ezekkel a processzorokkal működtek a Commodore és az Atari gépei, ezek közül Magyarországon a Commodore volt az elterjedtebb.

Z80 processzorcsaláddal szerelt gépek szerkesztés

A Z80 processzorral szerelt gépek voltak a nagy sikerű ZX Spectrum széria gépei, valamint az iskolaszámítógép program keretében életre hívott magyar fejlesztésű számítógépek is.

Magyar fejlesztésű mikroszámítógépek szerkesztés

Videoton TVC, Primo, HT-1080Z

Okostelefonok, egyéb eszközök szerkesztés

Okostelefonok, tabletek, e-könyv olvasók.

Személyi számítógépek szerkesztés

Ide tartoznak a PC-k: desktopok, laptopok, notebookok. Leginkább az x86 processzor család köré csoportosítható.

Miniszámítógépek szerkesztés

A miniszámítógépek olyan több felhasználós számítógépek, amelyek méretük miatt személyi számítógépként is használhatók. A '70-es, '80-as években ez az osztály egy elszigetelt csoportot alkotott, saját hardverrel és operációs rendszerrel. Modernebb kifejezések a miniszámítógép típusú számítógépekre a midrange számítógép (IBM), a workstation (munkaállomásSun Microsystems és általános UNIX/Linux kifejezés) és szerver.

Középkategóriás számítógépek szerkesztés

Ezek az angolul midrange számítógépek, amelyek a nagyszámítógépek (mainframe) és miniszámítógépek között állnak. Ebbe az osztályba tartoznak pl. az IBM System/38 vagy IBM AS/400 ill. IBM System i gépek.

Nagyszámítógépek szerkesztés

Az ötvenes évektől napjainkig jelen van a nagyszámítógépek kategóriája. Jellemző rá a magas rendelkezésre állás, hibatűrés, biztonságosság, extrém szerviz funkciók. Elsősorban, bankok, tőzsdék, állami és katonai célú felhasználásuk van. A '80-as években a PC és az alsóbb kategóriák megjelenésével ugyan szűkült a piaca, de még mindig tartják magukat. Ilyenek az IBM mainframe vonala, vagy a régen Tandem Computers ma HP, vagy a szintén a HP-hoz került DEC alpha alapú számítógépei.

Szuperszámítógépek szerkesztés

A szuperszámítógépek a nagyszámítógépek egy osztálya; rendkívül nagy számítási igényt kielégítő ill. kiugróan nagy teljesítményű számítógépek tartoznak ide. A teljesítmény értékelése idővel változik, pl. a legtöbb egykori szuperszámítógép mára egy közép- vagy alsó kategóriás gép teljesítményét nyújtja. A szuperszámítógépeket 1993 óta a TOP500 projekt keretében rangsorolják. Példák: Cray modellek, IBM Deep Blue (1997-ben 259.), IBM Watson (80 TFLOP-os teljesítményével a 94. helyen állna[1]); újabbak: Tianhe-1A, K computer, IBM Sequoia – ez utóbbi a jelenlegi (2012. június) első helyezett.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Tony Pearson: IBM Watson - How to build your own "Watson Jr." in your basement (angol nyelven) (html). IBM developerWorks, 2011. február 19. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés