Székely (település)
Székely egy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.
| Székely | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kemecsei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhászné Oroszi Enikő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4534 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1004 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 64,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 03′ 31″, k. h. 21° 56′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 31″, k. h. 21° 56′ 02″ | |||
 Székely
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Székely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székely témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A vármegye középső-keleti részén fekszik, Baktalórántházától északnyugatra
A szomszédos települések: észak felől Demecser, kelet felől Ramocsaháza, délkelet felől Nyíribrony, dél felől Nyírtét, nyugat felől pedig Nyírbogdány. Északkelet felől a legközelebbi település Berkesz, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Megközelítése szerkesztés
A legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, amely áthalad a területén. Régebben a belterületét is érintette, ma már nyugat felől elkerüli azt; a központon áthaladó régi szakasz azóta mellékútként a 4114-es útszámot viseli. Demecserrel a 3831-es, Nyírtéttel a 4103-as, Baktalórántházával pedig a 4104-es út köti össze. Határszélét nyugaton érinti még a 3836-os út is.
Vasútvonal nem érinti.
Nevének eredete szerkesztés
Neve az egykori székely lakosságú gyepűvédő őrség emlékét őrzi.
Története szerkesztés
Az Árpád-kori település neve 1284-ben már említve volt a Zichy okmánytárban őrzött egyik oklevelében Villa Zekul néven. 1316-ból már ismerjük birtokosait is, akik a Hontpázmány nemzetséghez tartozó Bánki Lőkös fiai voltak.
1324 és 1331 között a Balogsemjén nemzetségbeli Ubul dédunokája, Nagysemlyéni István fia László, a Kállay család őse szerezte meg, s 1427-ben kelt adománylevelével a Kállayak e birtokjogát Zsigmond magyar király is megerősítette.
A 16. században birtokosok voltak itt még a Bancsay, Lővey családok és csepei Zoltán család is, s a Zoltán családot írták birtokosának még 1772-ben is.
A település határába esett Iliatelke, Juha és Őze mára már elpusztult település is.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Szőke Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Szőke Sándor (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Faragó György (Fidesz)[5]
- 2002–2006: Dr. Faragó György (Fidesz)[6]
- 2006–2010: Dr. Faragó György (Fidesz-KDNP)[7]
- 2010–2014: Dr. Faragó György (Fidesz)[8]
- 2014–2019: Juhászné Oroszi Enikő (független)[9]
- 2019-től: Juhászné Oroszi Enikő (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1046 | 1036 | 1044 | 1035 | 981 | 1004 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 13,3% cigánynak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,8%, református 38,6%, görögkatolikus 10,8%, felekezeten kívüli 9,1% (16,6% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 12,6% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek, lengyelnek, németnek és örménynek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,1% volt római katolikus, 37% református, 10,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 0,2% evangélikus, 9,8% felekezeten kívüli (26,6% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei szerkesztés
- Református temploma - A 13–14. századból való, román, gótikus stílusú épület.
- Orosz-kastély
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1854. november 17-én Nyíri Sándor honvéd altábornagy, honvédelmi miniszter.
- Itt született 1935. november 6-án Lipták András Széchenyi-díjas magyar szerves kémikus, rektor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1987 és 1989 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, 1990 és 1993 között az egyetem rektora.
Források szerkesztés
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Székely Helységnévtár
- ↑ Székely Helységnévtár
