Szórjú

japán repülőgép-hordozó, 2. vh

A Szórjú (japánul: 蒼龍, Hepburn-átírással: Sōryū, ’Azúr Sárkány’) japán repülőgép-hordozó volt a második világháború idején.

Szórjú (repülőgép-hordozó)
HajótípusRepülőgép-hordozó
ÜzemeltetőJapán Birodalmi Haditengerészet Japán Birodalmi Haditengerészet
HajóosztálySōryū-class aircraft carrier
Pályafutása
ÉpítőKure Naval Arsenal
Építés kezdete1934. november 20.
Vízre bocsátás1935. december 23.
Szolgálatba állítás1937. december 29.
Sorsa1942. június 4-én elsüllyedt a midwayi csata során.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás15 900 t
19 500 t (teljesen)
Hossz222 m (vízvonalban)
Szélesség21 m
Merülés7,44 m
Hajtóműgőzturbina
Sebesség34,5 csomó (63,9 km/h)
Fegyverzet
  • 12 db 127 mm-es ágyú
  • 26 db 25 mm-es légvédelmi ágyú
  • 15 db 13,2 mm-es géppuska
Repülőgépek57(+16) db

Legénység1103 fő
Férőhelyek száma1100 (ship's company)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szórjú (repülőgép-hordozó) témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

1934. november 20-án kezdték el építeni Kuréban. 1935. december 23-án bocsátották vízre. 1937. december 29-én állították hadrendbe. Gyors, könnyűszerkezetes felépítésű hajó volt, igen gyenge páncélzattal látták csak el, elégtelen technikai színvonalú kárelhárítás (havária) jellemezte. Ezen vonásai rendkívül sérülékennyé tették. Nehéz, 127 mm-es légvédelmi ágyúi elavult típusúnak számítottak.

1941. december 7-én részt vett Pearl Harbor elleni támadásban. 21 és 23 között Wake szigetét támadta. 1942. február 19-én Darwint támadta. Márciusban részt vett a Jáva tengeren lezajlott ütközetben. Április 5-én repülőgépei elsüllyesztették a brit HMS Cornwall és HMS Dorsetshire nehézcirkálókat, majd 9-én az ausztrál HMAS Vampire rombolót.

Június 4-én a midwayi csatában a USS Enterprise-ról indított amerikai repülőgépek megrongálták. A bombatalálat közül egy az alsó hangárfedélzeten, kettő a felsőn detonált és nagyon gyorsan lángba borította az egész hajót. Egymás után robbantak föl a repülőgépek üzemanyagtartályai és a felfüggesztett bombák.[1] 10:40 perckor a gépterem megbénult, hajó megállt. A tűz elérte a torpedóraktárt, és a robbanás majdnem kettészakította a hajót. 10:45-kor Janagimoto Rjúszaku sorhajókapitány, a Szórjú súlyosan megsérült parancsnoka elrendelte a hajó elhagyását, és az életben maradtakat az Iszokaze és a Hamakaze romboló kezdte kimenteni. Janagimoto kapitány az égő hajón való halált választotta. Janagimoto a jelzőállásból egészen addig "Éljen soká a császár!" kiáltásokkal biztatta a vízben úszó matrózokat, amíg el nem tűnt a füstben.[2]

A Szórjú egész délután lángolt, újabb és újabb robbanások rázták meg, miközben a kíséretére rendelt cirkálók tehetetlenül nézték végig a tusáját. Napnyugtakor végre elfogyott a tüzet tápláló éghető anyag és a lángok annyit csendesültek, hogy a fedélzetre lehetett lépni. Abe zászlós azzal a feladattal tette ezt meg, hogy Janagimoto sorhajókapitányt, ha kell akár erőszakkal hurcolja magával és mentse meg. Janagimoto nem állt kötélnek és bár Abe flottabajnok birkózó volt, nem volt képes kezet emelni rá. Abe könnyezve távozott a hordozóról, mely egyre mélyebbre merült. Ennek láttán a Makigumo rombolón a legénység a nemzeti himnuszt kezdte énekelni, majd a Szórjút az Iszokaze és a Hamakaze rombolók 19:13-kor elsüllyesztették.[3] Az 1103 fős legénységből 711-en meghaltak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Lord 192. o
  2. Lord 228. o
  3. Lord 265-266. o

Források szerkesztés

  • Lord: Lord, Walter. Hitetetlen győzelem, ford. Auer Kálmán, Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1980). ISBN 963 326 2887