Szöllősi Mátyás

(1984–) magyar író, fotóriporter

Szöllősi Mátyás (Budapest, 1984. június 20. –) magyar író, fotóriporter.

Szöllősi Mátyás
Született1984június 20. (39 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró, drámaíró, fotóriporter
KitüntetéseiÖrkény István drámaírói ösztöndíj (2010)
Margó-díj (2017)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Egyetemi tanulmányait 2004–2010 között végezte a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen. 2004 óta publikál különböző folyóiratokban, többek között a 2000, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Hitel, a Jelenkor, a Kortárs, a Mozgó Világ és a Látó közölte írásait.

2010-ben jelent meg Aktív kórterem című kötete, 2011-ben Állapotok – negyvenöt töredék című könyve. Első prózai munkája az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Váltóáram című elbeszéléskötet, mellyel elnyerte a 2017-es Margó-díjat. Számos alkalommal szerepelt a Magvető Könyvkiadó által évente megjelentetett Szép versek című antológiában. Két drámája (Kánikula; Lassan, visszatartva) szerepelt a Pécsi Országos Színházi Találkozó keretein belül, évente megrendezésre kerülő Nyílt fórumon. Utóbbi mű – felolvasószínházi formában – a Nemzeti Színházban is bemutatásra került 2014-ben.[1] Prózáját angol, német és horvát[2] nyelvre fordították.

2008-tól rendszeresen közöl kritikákat kortárs irodalmi szerzők műveiről, illetve komolyzenei koncertekről. Szerkesztőként dolgozott több szépirodalmi és kulturális folyóiratnál. Fotóriporterként is dolgozik, számos portré- és dokumentarista sorozat készítője.

Versenyszerűen kosárlabdázott; 2002-ben a szombathelyi ifjúsági döntőben korosztálya legtechnikásabb játékosának választották.[3]

Költészete szerkesztés

„Szöllősi Mátyás versszemlélete korosztályában meglehetősen eretnek jelenség. Dehogy kívánom, hogy mindenki úgy lásson, úgy írjon, ahogy ő. Írni sok mindenről és sokféleképpen lehet. (...) Úgy tetszik, a huszonévesek nemzedéke újra felfedezte a lírai epikát. Hézagosan, töredezetten, olykor a vershez való kulcsot elhajítva elbeszélnek egy történetet, az olvasó elé vetítenek egy helyzetet, s ráhagyják a vers köznapi elemeire és közbe-közbeiktatott homálymezsgyéire, hogy kiadjanak valamit, ami megérintheti-ütheti az olvasót. Szöllősi Mátyás versciklusának is epikai természete van. De az ő, különben szintén hézagos, töredezett képsorának súlyos, sokunknak ismerős matériája, tragikus-egzisztenciális, s hadd tegyem hozzá: metafizikai hangoltsága van. Arról beszél, amibe nehéz beletörődni: az elháríthatatlan szenvedésről, a lefeléről, a pusztulásról. Nemcsak erősen megvilágított részleteivel, hanem üres tereivel is hat.” ”

Lator László[4]

Prózája szerkesztés

„Ezekben az elbeszélésekben jellemzően minimális cselekmény van, de ez egyáltalán nem jelent gondot, mert a meglepő narráció és a nyomasztó hangulat igazán egyedivé és eredetivé teszi ezeket a szövegeket. Szöllősi ugyanis egyidejűleg, egymással egyenrangúként és egymástól elválaszthatatlanként ábrázolja a testi, lelki és gondolati folyamatokat, amelyek meglepően sűrű és jól működő szövegeket eredményeznek. A leírások révén nemcsak azt tudjuk meg, hogy egy adott szereplő mit tesz, mire gondol, de azt is, hogyan érzékeli az őt körülvevő világot (...) ”

Bak Róbert / ekultura.hu[5]

Művei szerkesztés

Színház szerkesztés

Antológiák:

Online

Interjúk szerkesztés

Díjak, ösztöndíjak szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Archivált másolat. [2016. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 28.)
  2. https://artikulacije.hr/broj-6/
  3. http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/2709
  4. Archivált másolat. [2011. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)
  5. http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-12-12+10%3A00%3A00/szollosi-matyas-valtoaram
  6. Budapest Katalógus. bookline.hu. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
  7. https://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/lassan-visszatartva
  8. A Szívlapát kapudrog lehet a kortárs költészethez. konyves.blog.hu, 2017. június 2. (Hozzáférés: 2017. június 21.)

További információk szerkesztés