A szöveti faktor vagy III-as faktor, trombokinéz, illetve CD142 egy fehérje a szubendotheliás szövetekben és a fehérvérsejtekben. A zimogén protrombin, trombinná alakulásának elindításához szükséges. Hibásan használt szinonimája a tromboplasztin.

Az 1ahw fehérje renderelt képe (PDB alapján)

Ez a gén kódolja a III-as véralvadási faktort, ami egy sejtfelszíni glikoprotein. Ez a faktor teszi lehetővé a sejtek számára, hogy elindítsák a véralvadási kaszkádot; mivel a VII-es véralvadási faktor nagy affinitású receptoraként működik. Ez így keletkezett komplex egy katalitikus folyamatot biztosít, amely a véralvadási proteáz kaszkád indításáért felelős; egyedi limitált proteolízis útján. Ezen proteáz kaszkádok más kofaktoraitól eltérően, amelyek nem funkcionális prekurzorokként cirkulálnak; ez a faktor hatékony kezdeményező és teljesen működőképes, amikor a sejtek felszínére kerül. A faktornak három doménje van: extracelluláris (sejten kívüli), transzmembrán, és citoplazmatikus. Ez a véralvadási útvonal egyetlen fehérjéje, amelynek a veleszületett hiányát még nem írták le.[1] A membránhoz kötött szöveti faktoron túlmenően, a szöveti faktor oldódó formáját is felfedezték, amely a szöveti faktor mRNS-transzkriptumainak alternatív összekapcsolódásának eredménye; amelyben az 5. exon hiányzik, és a 4. exon közvetlenül a 6.-hoz kapcsolódik.[2][3]

Szerkezet szerkesztés

A szöveti faktor fehérje szerkezete három doménből áll:

  1. Egy sejten kívül található domén, amely VIIa faktorhoz (aktivált proconvertin) kötődik. Ez VIIa-szöveti faktor kötés fehérje-fehérje kölcsönhatások révén jön létre, melyben mindkét molekula részt vesz.
    1. A VIIa faktor egy fehérje, amely több doménből áll. Az egyik ilyen domén, a karboxilezett Gla domén kalcium jelenlétében negatív töltésű foszfolipidekhez kötődik. Ez a kötődés nagymértékben elősegíti a VIIa-szöveti faktor fehérje-fehérje kötés kialakulását.
  2. Egy domén, amely áthalad a víztaszító (hidrofób) membránon.
  3. Egy sejtben található, huszonegy aminosav hosszúságú domén, amely a szöveti faktor jelző funkciójában vesz részt.

Funkciók szerkesztés

Véralvadás szerkesztés

A szöveti faktor a VIIa szerin proteáz faktor sejtfelszíni receptora.

A szöveti faktor legismertebb funkciója, a véralvadásban játszott szerepe. A VIIa-szöveti faktor komplex katalizálja az inaktív X-es proteáz faktor aktív Xa proteáz faktorrá alakulását. A VIIa faktorral együtt, a szöveti faktor képezi a véralvadás szöveti faktor (külső) útvonalát. Ez szemben áll a kontakt aktiválási (belső) útvonallal, amely magában foglalja a IX-es faktort és a VIII-as faktort. Mindkét útvonal a X-es faktor aktiválásához vezet (közös útvonal); amely kalcium és foszfolipid jelenlétében egyesül az aktivált V-ös faktorral, hogy trombint képezzen (tromboplasztin tevékenység).

 
A véralvadási kaszkád.

Citokin szerkesztés

A szöveti faktor a II.-es osztályú citokin receptor fehérjecsaládhoz köthető. Ennek a receptor családnak a tagjait a citokinek aktiválják. A citokinek kis fehérjék, amelyek a fehérvérsejtek viselkedését befolyásolják. Felfedezték, hogy a szöveti faktor/VIIa faktor kapcsolat jelző folyamatokat indít el a sejten belül. A szöveti faktor/VIIa jelző funkciója szerepet játszik az angiogenezisben és az apoptózisban.

Elhelyezkedése szerkesztés

Bizonyos sejtek válaszul a véredények károsodására szöveti faktort szabadítanak fel; míg mások csak a gyulladásos mediátorokra válaszul (endothel sejtek/makrofágok).

A szöveti faktort olyan sejtek választják ki, amelyek általában nincsenek kitéve a véráramnak, mint amilyenek a szub-endothel sejtek (pl.: a simaizom-sejtek) illetve a véredényeket körülvevő sejtek (pl.: a fibroblasztok). Ez akkor változhat meg, ha a véredények károsodnak, például fizikai sérülés, vagy ateroszklerotikus plakkok megrepedésekor. Sérülés esetén a szöveti faktornak való kitettség lehetővé teszi a szöveti faktor/VII-es faktor komplex kialakulását. A VII-es faktor és a szöveti faktor kalcium-ionok jelenlétében egyenlő moláris komplexet képez, és ez ahhoz vezet, hogy a VII-es faktor aktiválódik a membrán felszínén.

A véredények belső felülete endothel sejtekből áll. Az endothel sejtek nem választanak ki szöveti faktort; kivéve, ha gyulladásos molekuláknak vannak kitéve, mint amilyen a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-alfa). Egy másik sejttípus - amely szöveti faktort választ ki a sejtfelszínén gyulladásos körülmények között - a monocita (fehérvérsejt).

Tromboplasztin szerkesztés

Eredetileg a tromboplasztin egy általában placentáris forrásokból származó labor reagens volt, amelyet a protrombin idő (PT idő) vizsgálatához használtak. A tromboplasztin önmagában képes a külső véralvadási útvonal aktiválására. Laboratóriumban manipulálva létrehozható egy bizonyos származéka, az úgynevezett részleges tromboplasztin. Ez az anyag volt hivatott a belső véralvadási útvonal mérésére. Ezt a vizsgálatot APTI-nek, vagy aktivált parciális (részleges) tromboplasztin időnek nevezik. Később a tromboplasztin és a részleges tromboplasztin összetevőit is azonosították. A tromboplasztin a szöveti faktor és a foszfolipidek kombinációja; mindkettő szükséges a külső véralvadási útvonal aktiválásához. Ezzel szemben a részleges tromboplasztin csak foszfolipidekből áll, szöveti faktort nem tartalmaz. A szöveti faktor nem szükséges a belső véralvadási útvonal aktivációjához.

Interakciók szerkesztés

Kimutatták, hogy a szöveti faktor kölcsönhatásba lép a VII-es faktorral.[4][5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Entrez Gene: F3 coagulation factor III (thromboplastin, tissue factor)
  2. Guo W, Wang H, Zhao W, Zhu J, Ju B, Wang X. (2001). „Effect of all-trans retinoic acid and arsenic trioxide on tissue factor expression in acute promyelocytic leukemia cells.”. Chin Med J (Engl). 114 (1), 30–4. o. PMID 11779431.  
  3. Bogdanov VY, Balasubramanian V, Hathcock J, Vele O, Lieb M, Nemerson Y (2003. April). „Alternatively spliced human tissue factor: a circulating, soluble, thrombogenic protein”. Nat. Med. 9 (4), 458–62. o. DOI:10.1038/nm841. PMID 12652293.  
  4. Carlsson, Karin, Freskgård Per-Ola, Persson Egon, Carlsson Uno, Svensson Magdalena (2003. Jun.). „Probing the interface between factor Xa and tissue factor in the quaternary complex tissue factor-factor VIIa-factor Xa-tissue factor pathway inhibitor”. Eur. J. Biochem., Germany 270 (12), 2576–82. o. DOI:10.1046/j.1432-1033.2003.03625.x. ISSN 0014-2956. PMID 12787023.  
  5. Zhang, E, St Charles R, Tulinsky A (1999. Feb.). „Structure of extracellular tissue factor complexed with factor VIIa inhibited with a BPTI mutant”. J. Mol. Biol., ENGLAND 285 (5), 2089–104. o. DOI:10.1006/jmbi.1998.2452. ISSN 0022-2836. PMID 9925787.  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tissue factor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

  • Gouault-Helimann M, Josso F (1980). „[Initiation in vivo of blood coagulation. The role of white blood cells and tissue factor (author's transl)]”. La Nouvelle presse médicale 8 (40), 3249–53. o. PMID 392457.  
  • Mackman N (1995). „Regulation of the tissue factor gene.”. FASEB J. 9 (10), 883–9. o. PMID 7615158.  
  • McVey JH (2000). „Tissue factor pathway.”. Baillieres Best Pract. Res. Clin. Haematol. 12 (3), 361–72. o. PMID 10856975.  
  • Konigsberg W, Kirchhofer D, Riederer MA, Nemerson Y (2002). „The TF:VIIa complex: clinical significance, structure-function relationships and its role in signaling and metastasis.”. Thromb. Haemost. 86 (3), 757–71. o. PMID 11583305.  
  • Versteeg HH, Peppelenbosch MP, Spek CA (2002). „The pleiotropic effects of tissue factor: a possible role for factor VIIa-induced intracellular signalling?”. Thromb. Haemost. 86 (6), 1353–9. o. PMID 11776298.  
  • Fernandez PM, Rickles FR (2003). „Tissue factor and angiogenesis in cancer.”. Curr. Opin. Hematol. 9 (5), 401–6. o. DOI:10.1097/00062752-200209000-00003. PMID 12172458.  
  • Golino P (2003). „The inhibitors of the tissue factor:factor VII pathway.”. Thromb. Res. 106 (3), V257–65. o. DOI:10.1016/S0049-3848(02)00079-8. PMID 12356487.  
  • Engelmann B, Luther T, Müller I (2004). „Intravascular tissue factor pathway--a model for rapid initiation of coagulation within the blood vessel.”. Thromb. Haemost. 89 (1), 3–8. o. DOI:10.1267/THRO03010003. PMID 12540946.  
  • Morrissey JH (2004). „Tissue factor: in at the start...and the finish?”. J. Thromb. Haemost. 1 (5), 878–80. o. DOI:10.1046/j.1538-7836.2003.00219.x. PMID 12871349.