Szunyogdi

Pozsonypüspöki településrésze Szlovákiában
(Szúnyogdi szócikkből átirányítva)

Szunyogdi (másutt Szúnyogdi, szlovákul Komárov, németül Muckendorf) Pozsonypüspöki településrésze Szlovákiában.

Szunyogdi (Komárov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi II.
RangPozsony nem hivatalos városrésze
Első írásos említés1341
Irányítószám821 06
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság133 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 01″, k. h. 17° 12′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 01″, k. h. 17° 12′ 02″
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

A Kis-Duna jobb partján fekvő település, Pozsony történelmi magjától délkeletre, a Csallóköz peremén.

Története szerkesztés

Eredetileg önálló, Duna-parti katolikus falu Pozsony vármegyében, Vereknye és Pozsonypüspöki között.

Vályi András szerint "SZUNYOGDI. Münchendorf. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Kárdinális H. Batthyáni ő Eminentziája, ’s a’ Püspöki Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik az É. Újvári Ág Dunának eredeténél, ’s lefolyásánál, Püspökihez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, réttyei tsekélyek, legelője hasznos, gyümöltseikből is szép hasznot vesznek, jó áron eladván azokat egyéb vagyonnyaikkal egygyütt Pozsonyban egygy órányira."[1]

Fényes Elek szerint "Szunyogdi, m. f. Poson vmegyében, Püspöki tőszomszédságában: 338 kathol. lak., sok gyümölcscsel. Földje kevés, de erdeje meglehetős. F. u. az esztergomi érsek. Ut. posta Poson."[2]

A trianoni békeszerződés nyomán Csehszlovákiához került. 1921-ben az első csehszlovák népszámláláson 719 lakos találtatott, közülük 83% magyar.

1944-ben a szomszédos Pozsonypüspökihöz csatolták, majd pedig 1972-ben e település részeként Pozsony városához. Területe ma Püspöki közigazgatása alá tartozik.

Népessége szerkesztés

1828-ban 47 házában 341 lakos élt. 1855-ben 383, 1884-ben 481 lakosa volt.

Az 1890-es népszámlálás szerint 467 lakosa volt, 100%-ban magyar anyanyelvűek, 1910-ben 532 (97% magyar).

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés