Szürkebegyű gébicsrigó
A szürkebegyű gébicsrigó (Colluricincla harmonica) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légyvadászfélék (Pachycephalidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Colluricincla harmonica (Latham, 1801) | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szürkebegyű gébicsrigó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szürkebegyű gébicsrigó témájú médiaállományokat és Szürkebegyű gébicsrigó témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1801-ben, a Turdus nembe Turdus harmonicus néven.[3]
Alfajai szerkesztés
Előfordulása szerkesztés
Ausztráliában, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők, mangroveerdők, szavannák és cserjések, valamint legelők, ültetvények, szántóföldek és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 22,5–25 centiméter, testtömege 58–74 gramm.[3]
Életmódja szerkesztés
Gerinctelenekkel, főként rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket, békákat, gyíkokat, bogarakat és kisebb madarakat is fogyaszt.[3]
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. május 28.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. május 28.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. május 28.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. május 28.)
