Wikipédia

Szabó Magda

(1917–2007) magyar író, költő, műfordító

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes,[1] 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Szabó Magda
Az 1990-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1990-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született1917. október 5.
Debrecen
Elhunyt2007. november 19. (90 évesen)
Kerepes
Sírhely
Nemzetiségmagyar
SzüleiJablonczay Lenke
Szabó Elek
HázastársaTibor Szobotka
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)líra, próza, dráma
Alkotói évei1947-2007
Első műveBárány (1947)
Fontosabb műveiRégimódi történet (1977) Az ajtó, Abigél, A freskó
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1959, 1972)
Kossuth-díj (1978),
Femina-díj (2003)
HatásaGrecsó Krisztián
Szabó Magda aláírása
Szabó Magda aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Magda témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában[2] (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát (értekezésének címe: A római szépségápolás). A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun vármegye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.[3] Ismert tanítványai közé tartozott Egri János műsorvezető és Kovács P. József televíziós bemondó.[4]

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.[5]

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték.[6]

2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.[7]

Emlékezete szerkesztés

Szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán a könyvtár viseli a nevét.[6] A Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola 2009-ben vette fel a nevét.

2021-ben közterületet neveztek el róla Budapest II. kerületében.[8]

Kerepesen emlékművet állítottak neki utolsó otthona közelében, házának kerítésén emléktábla mutatja, hol élt Szabó Magda. Kerepes város könyvtára és művelődési háza 2020-ban vette fel a Szabó Magda Művelődési Ház és Könyvtár nevet. Az intézmény 2021-től, az írónő születésnapját ünnepelve kulturális rendezvénysorozattal, a Szabó Magda Művészeti Napokkal emlékezik meg a nagy írónőről, kopjafájánál pedig halálának évfordulójakor koszorúznak.

2017. október 5-én a Google a 100. születésnapját ünnepelte egy lokális magyar Google doodle-lel.[9]

Díjai, elismerései szerkesztés

 
Szabó Magda és Szobotka Tibor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-1-13.

Dokumentumfilm szerkesztés

  • Szabó Magda világsikere, magyar dokumentumfilm, 2018, rendezte: Papp Gábor Zsigmond

Művei szerkesztés

 
Juha Richárd: Szabó Magda (festett terrakottaszobor)
  • A római szépségápolás; Beke, Debrecen, 1940 Online elérés
  • Bárány. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1947
  • Vissza az emberig. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1949
  • Ki hol lakik?; vers Szabó Magda, ill. K. Bócz István; Móra, Bp., 1957 Online elérés
  • Mondják meg Zsófikának! Regény; Magvető, Bp., 1958 | Online elérés
  • Freskó. Regény; Magvető, Bp., 1958 Online elérés
  • Bárány Boldizsár; Móra, Bp., 1958 Online elérés
  • Neszek. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Marikáék háza; vers Szabó Magda, ill. F. Györffy Anna; Móra, Bp., 1959
  • Sziget-kék; Magvető, Bp., 1959 Online elérés
  • Az őz. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1959 Online elérés
  • Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
  • Disznótor. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1960 Online elérés
  • Kígyómarás (színmű, 1960) Online elérés
  • Álom-festék (verses képeskönyv, 1960)
  • Álarcosbál. Regény; Móra, Bp., 1961 | Online elérés
  • Születésnap. Regény; Móra, Bp., 1962 Online elérés
  • Pilátus Regény; Magvető, Bp., 1963 Online elérés
  • A Danaida. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964 Online elérés
  • Hullámok kergetése. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1965 Online elérés
  • Tündér Lala. Meseregény; ill. Würtz Ádám; Móra, Bp., 1965; ISBN 963 11 3229 3 Online elérés
  • Eleven képét a világnak. Színművek, rádiójátékok; Magvető, Bp., 1966
  • Fanni hagyományai (dráma, 1966) (Kármán József regénye alapján)
  • Alvók futása; Szépirodalmi, Bp., 1967 Online elérés
  • Mózes egy, huszonkettő. Regény; Magvető, Bp., 1967 Online elérés
  • Zeusz küszöbén. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1968 Online elérés
  • Katalin utca. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1969 | Online elérés
  • Abigél. Regény; Móra, Bp., 1970 | Online elérés
  • Ókút. Regény; Magvető, Bp., 1970 Online elérés
  • Mondják meg Zsófikának! Ifjúsági színmű; színpadra alkalmazta Tarbay Ede, rendezői utószó Balogh Géza; NPI, Bp., 1972 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Kiálts, város! (színmű, 1971)
  • A szemlélők. Regény; Magvető, Bp., 1973 Online elérés
  • Az órák és a farkasok. Kiálts, város! / Az a szép fényes nap. Történelmi drámák; Magvető, Bp., 1975
  • Szilfán halat. Összegyűjtött versek; bev. Kardos Tibor; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (Szabó Magda művei)
  • Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
  • Régimódi történet. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977 Online elérés
  • Abigél (filmforgatókönyv, 1976–1977)
  • Kívül a körön; Szépirodalmi, Bp., 1980 Online elérés
  • Erőnk szerint; Magvető, Bp., 1980
  • Megmaradt Szobotkának; Magvető, Bp., 1983 Online elérés
  • Béla király. Történelmi drámatrilógia a meráni Gertrúd fiáról; Magvető, Bp., 1984
  • Az ajtó. Regény; Magvető, Bp., 1987 Online elérés
  • Az öregség villogó csúcsain. Válogatott műfordítások; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1987 (Szabó Magda művei)
  • Záróvizsga; Református Zsinati Iroda, Bp., 1987 Online elérés
  • A pillanat. Creusais. Regény; Magvető, Bp., 1990 Online elérés
  • A félistenek szomorúsága; Szépirodalmi, Bp., 1992 (Szabó Magda művei)
  • Az a szép fényes nap. Drámák; Magvető, Bp., 1994 (Szabó Magda művei) Online elérés
  • Szüret. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp., 1995 (Örökségünk)
  • A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmarty-költemények; Argumentum, Bp., 1996 Online elérés
  • Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával; szerk. Aczél Judit; Csokonai, Debrecen, 1997 Online elérés
  • A csekei monológ; Európa, Bp., 1999 Online elérés
  • Mézescsók Cerberusnak. Novellák; Osiris, Bp., 1999 Online elérés
  • Sziluett; Európa, Bp., 2000 Online elérés
  • Merszi, Möszjő; Európa, Bp., 2000 Online elérés
  • Für Elise. Regény; Európa, Bp., 2002 Online elérés
  • Fazekas Valéria: A hűséges asszony. Beszélgetések Szabó Magda írónővel; szerzői, Debrecen, 2002
  • A macskák szerdája. Négy dráma; Európa, Bp., 2005 Online elérés
  • Szüret. Összegyűjtött versek, 1935–1967; Európa, Bp., 2005 Online elérés
  • Békekötés. Hangjátékok; Európa, Bp., 2006 Online elérés
  • Örömhozó, bánatrontó. Levelek a szomszédba; összeáll. Tasi Géza; Európa, Bp., 2009
  • Drága Kumacs! Levelek Haldimann Évának; összeáll. Haldimann Éva; Európa, Bp., 2010
  • Liber Mortis. Naplók 1982. május 25–1990. február 27.; sajtó alá rend. Tasi Géza; Európa, Bp., 2011 ISBN 978 963 07 9033 8
  • Egy meszely az fél icce. Szabó Magda ízei; szerk. Tasi Géza; Jaffa, Bp., 2016
  • Szüret. Összegyűjtött versek; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Nyusziék. Naplók 1950–1958; előszó Zeke Zsuzsanna, szerk. V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Magdaléna. A másik Für Elise nyomában; szerk. Tasi Géza, V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Csigaház; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Nekem a titok kell. Kötetben meg nem jelent írások; szerk. Urbán László; Jaffa, Bp., 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Egy czitrom hajával. Szabó Magda ízei II.; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Gurul a sok-sok pillanat. Szabó Magda élete képekben; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Üzenet odaátra. Kiadatlan novellák és kisprózai írások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Az élet újrakezdhető. Interjúk és vallomások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)

Megfilmesített művei szerkesztés

 
Szabó Magda emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Júlia utca 3. szám alatt

Származása szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Elhunyt Szabó Magda. origo.hu, 2007. november 19. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  2. ↑ Szilágyi János: Szabó Magda. doczy.drk.hu, 2009. november 13. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  3. ↑ KIÁLLÍTÁSAINK. fazekas.hu. [2015. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  4. ↑ Szabó Magda: Az élet újrakezdhető: Interjúk és vallomások. Budapest: Jaffa Kiadó. 2019. 48–49. o. = Szabó Magda életműsorozat, ISBN 9786155418259  
  5. ↑ Szabó Magda Az ajtó című könyve felkerült a The New York Times rangos listájára. nlcafe.hu, 2015. december 4. (Hozzáférés: 2017. március 30.)
  6. ↑ a b https://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2485:szabo-magda-konyvtar-szentmartonkatan&catid=15&Itemid=101
  7. ↑ Szabó Magda részvétkönyve. gyaszhir.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  8. ↑ Sétányt és utcát neveznek el Budapesten négy kiváló magyar nőről. Travelo.hu. 2021. ápr. 27.
  9. ↑ Magda Szabó's 100th Birthday Doodle - Google Doodles (angol nyelven). doodles.google. (Hozzáférés: 2024. január 27.)
  10. ↑ (1987. október 7.) „Csokonai-díj Szabó Magdának”. Népszava 115. (236.), 5.. o. (Hozzáférés: 2016. május 12.)  
  11. ↑ Sándor Zsuzsanna: Szabó Magda ajtói. 168ora.hu. 168 Óra, 2005. szeptember 27. [2015. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  12. ↑ DALLAMBÓL KIHALLHATÓ ÜZENET. gyoriszalon.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  13. ↑ LE SILHOUETTE - Dialógus a női identitásról a Szabó Magda-centenárium keretében. litera.hu, 2017. május 29. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  14. ↑ Szabó János gyászjelentése. rakovszky.net. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  15. ↑ Egyház és kultúra 1848-tól a világháborúig
  16. ↑ Szabó Jánosné Szabó Mária gyászjelentése. rakovszky.net. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  17. ↑ Szabó Lajos gyászjelentése. rakovszky.net. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  18. ↑ Jablonczay Kálmán gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  19. ↑ id. Jablonczay Kálmán gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  20. ↑ Jablonczay Kálmán házasságkötési bejegyzése a debreceni rk. házassági akv. 13/1859. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  21. ↑ Jablonczay Imre halotti bejegyzése a debreceni rk. halotti akv. 133/1892. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  22. ↑ Jablonczay Kálmánné Rickl Mária gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  23. ↑ Rickl József Zelmos gyászjelentése. rakovszky.net. [2017. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  24. ↑ Rickl Józsefné Brunner Mária gyászjelentése. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  25. ↑ Gacsáry Károly házasságkötési bejegyzése a füzesgyarmati ref. esk. akv. 6/1864. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)

Források szerkesztés

  • OSZK gyászjelentések

Bibliográfia szerkesztés

  • Kónya Judit: Szabó Magda alkotásai és vallomásai tükrében Budapest: Szépirodalmi, 1977
  • Kovács Sándor Iván (szerk.): „Majd ha megfutottam útjaimat” Budapest: Belvárosi / Magyar Írószövetség, 1997
  • Aczél Judit (szerk.): "Ne félj!" (Beszélgetések Szabó Magdával) Debrecen: Csokonai, 1997
  • Szurmainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! Töredékek Szabó Magda életművéhez Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2007
  • Kónya Judit: Szabó Magda – Ez mind én voltam Budapest: Jaffa, 2008

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Magda&oldid=27081843”