Szabad Nép

napilap (1942–1956)

A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.

Szabad Nép
Adatok

OrszágMagyarország
Alapítva1942. február 1.
Megszűnt1956. október 29.
Ár0,6 Ft
TulajdonosMagyar Dolgozók Pártja
Nyelvmagyar
Politikai ideológiakommunizmus
Politikai kötődésMagyar Dolgozók Pártja
SzékhelyBudapest (VIII. Blaha Lujza tér 3.)
ISSN0200-7428
MTID10014978
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabad Nép témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Első száma 1942. február 1-jén jelent meg, főszerkesztője Rózsa Ferenc volt, a vezércikket Schönherz Zoltán írta. A második világháború idején csak komoly korlátozásokkal jelenhettek meg a magyar lapok a sajtócenzúra és a súlyosbodó papírhiány miatt. Ságvári Endre a KMP egyik vezetőjeként felügyelte a KMP agitációs és propaganda tevékenységét, így az illegális nyomdát is, amely röpcédulákat, sőt a Szabad Nép című újság első számát is készítette. A nyomda technikáját a különböző nyomdákban dolgozó MKP tagok, ill. szimpatizánsok szerezték meg, valamint vásároltak is alkatrészeket. A Nyomda üzembe helyezését követően, Ságvári Endre meglátogatta a nyomdászokat a lakásukon, és egyeztette a kapcsolattartást, jelszavakat stb. Ekkor a KMP különböző feladatait ellátó személyek illegalitásban voltak. 1943 végén Rákosi Endre, Rákosi Éva, Richtmann Sándor kapták a megbízatást, amikor az előző nyomda munkatársai, Schlanger Elzáék lebuktak. Rákosi Endre, Éva volt a nyomdász, Richtmann Sándor pedig a nyomda védelmét látta el. A nyomda a Hungária krt. 108. alatt volt Wersitz Emil lakásában. 1944 november 4-én reggel a nyilasok rájuk támadtak. Richtmann Sándor meghalt, Wersitz Emilt és Rákosi Endrét megverték, megkínozták és elhurcolták. A Gestapo székhelyére vitték őket, onnan kerültek egy Dachauba menő transzportba. 1945-ben mindketten meghaltak. 1944 decemberében a Szabad Nép már másik illegális nyomdájában röplapokat nyomtattak és terjesztették azokat. A nyomda rövid ideig dolgozott, mert ezt a nyomdát is nyilasok támadták meg, és fegyveres harcban felszámolták. A nyomdászok: Heller Mihály, Rákosi Sándor és Szegedi István. Szünet után a háborút követően 1945. március 25-én jelent meg először újra a Szabad Nép, és az ezt követő évtizedben híven szolgálta a kommunista állampártok, először az MKP, majd az MDP hivatalos irányvonalát.

Az 1956-os forradalom napjaiban a lap hangnemet váltott és a változásokat követelők oldalára állt, de addigra olyan mértékben azonosították a kommunista diktatúrával, hogy ellehetetlenült. 1956. november 2-án a Népszabadság váltotta.[1]

 
Szabad Nép utolsó kiadása, 1956. október 29.

Székháza szerkesztés

Székháza az 1950-ben átadott sajtóház volt, Budapesten a József körút és a Blaha Lujza tér sarkán. (Az épületet 2007-ben lebontották.)

Neves munkatársai szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. szabadbolcseszet.elet.hu: A napilapok története a XX. században. [2007. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 4.)
  2. Kende Péterrel beszélget Várnai Pál. [2007. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 4.)

További információk szerkesztés