Szabadság és Szolidaritás

A Szabadság és Szolidaritás (szlovákul Sloboda a Solidarita, SaS) egy klasszikus liberális politikai párt Szlovákiában. 2009-ben alapították, vezetője az alapító Richard Sulík közgazdász.

Szabadság és Szolidaritás

Adatok
ElnökRichard Sulík

Alapítva2009. február 28.
Székház811 05 Pozsony, Čajakova 18.
Ifjúsági tagozatFiatal liberálisok
Tagok száma (166 2015)

Ideológiaklasszikus liberalizmus
euroszkepticizmus
Politikai elhelyezkedésJobboldal
Parlamenti jelenlétSzlovák parlament:
19 / 150
Európai Parlamentben (Szlovákiai mandátumok):
1 / 14
Európai pártKonzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában
EP-frakcióECR
Hivatalos színeizöld és kék
Weboldala

A pénzügyi konzervativizmuson túl a párt szociálisan liberális, beleértve az egyéni szabadságjogokat, a drogtörvényeket és az azonos neműek házasságát.

A párt története szerkesztés

 
Richard Sulík

Richard Sulík két pénzügyminiszternek, Ivan Miklošnak és Ján Počiateknek is speciális tanácsadója volt, akikkel egy egyszerűsített adórendszert alkottak meg. 2008. október 10-én jelentette be először, hogy pártot fog alapítani, mely a gazdasági szabadság iránt lesz elkötelezett. Miután megszerezték a párt alapításához szükséges 10 000 aláírást, 2009 februárjában megalapították a pártot. Legelső megmérettetésük a 2009-es európai parlamenti választás volt, ahol nem szereztek mandátumot (4,71%-ot kaptak). A párt célja ekkor a 2010-es választásokon a parlamentbe jutás volt, és 2014-re a kormányba való jutás.

A párt alapító kongresszusán Pozsonyban Richard Sulíkot a párt elnökének választották, Jana Kiššová lett az alelnök. A SaS a párkányi polgármestert, a Régiók Bizottsága tagját, Ján Oravecet jelölte a 2009-es európai parlamenti választásokon. A párt Iveta Radičovát támogatta az elnökválasztáson.

A párt a 2010-es választásokon elért 12,14%-os eredményével nem csak a parlamentbe sikerült bejutnia, hanem a második legnagyobb kormányerővé vált. Részt vett a Radičová-kormányban. 2011-ben azonban a párt nem támogatta a kormányfőt az általa bizalmi szavazássá tett döntésben a Görögországnak nyújtandó európai pénzügyi mentőcsomagról, így a kormány megbukott. Az új választásra megfeleződött támogatottságuk: csupán 5,88%-ot értek el, ami 11 mandátumot jelentett, és ellenzékbe kényszerültek.

2013 áprilisában Jozef Kollár, a párt egyik képviselője alulmaradt Sulíkkal szemben a pártelnökválasztáson.[1] A képviselő más irányt szeretett volna szabni a szövetségeseit vesztett és emiatt gyengélkedő pártnak. Mivel ez nem sikerült, 2013. október 11-én négy képviselőtársával együtt kilépett a pártból, ezzel megszűnt a parlamenti frakció.[2] A 2014-es európai parlamenti választáson egy mandátumot szereztek, melyet a pártelnök foglalt el. 2015 januárjában két képviselő átlépett hozzájuk, így ismét lett parlamenti frakciójuk.[3]

Választási eredmények szerkesztés

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
2010-es 307 287 12,14% 22 14,67% kormánypárt
2012-es 150 266 5,88% 11 7,33% ellenzék
2016-os 315 558 12,10% 21 14% ellenzék
2020-as 179 246 6,22% 13 8,67% kormánypárt

Európai parlamenti szerkesztés

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport
2009-es 39 016 4,71% nem jutott be
2014-es 37 376 6,67% 1 Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR)
2019-es 94 839 9,62% 2 Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Szakad az SaS - Sulík felszólította Kollárékat, távozzanak! – Paraméter.sk, 2013. április 11.
  2. A szlovákiai házszabály kimondja, hogy egy parlamenti frakció működéséhez legalább nyolc képviselő szükséges.
  3. Újra parlamenti frakciója lesz a SAS-nak Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Felvidék.ma, 2015. január 9.

Külső hivatkozások szerkesztés