Szabolcska László

Szabolcska László (Marosfelfalu, 1897. november 12. – Budapest, 1957. november 11.) erdélyi magyar irodalomtörténész, református lelkész, egyházi író, Szabolcska Mihály fia.

Szabolcska László
Született	1897. november 12. Marosfelfalu
Elhunyt	1957. november 11. (59 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Szabolcska Mihály
Foglalkozása	irodalomtörténész, egyházi író
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja, munkássága

Középiskoláit Temesváron végezte, majd Kolozsváron, Debrecenben és Budapesten folytatott református teológiai (utóbbival párhuzamosan az egyetemen bölcsészeti) tanulmányokat, majd Budapesten szerzett bölcsészdoktori diplomát is. Angliában tett hosszabb tanulmányút után 1923-tól Temesváron előbb másodlelkész, majd apja nyugdíjba vonulása után, 1928-tól parókus lelkész, 1931-től esperes. 1935-ben költözött Magyarországra, ahol haláláig a Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkipásztora volt.

1929-től a temesvári Arany János Társaság elnöke, az Országos Magyar Párt (OMP) bánsági tagozata elnöki tanácsának tagja.

Versei, cikkei, tanulmányai jelentek meg különböző bánsági és erdélyi folyóiratokban. Előadásaival támogatta a Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület működését.

Kötetei

• Gárdonyi Géza élete és költészete (Temesvár. 1925);
• Hívogatás (egyházi beszédek, Temesvár, 1928);
• Utak Betlehem felé (egyházi beszédek, Temesvár, 1931);
• Szabolcska Mihály (életrajz és méltatás, Ravasz Lászlóval, Debrecen, 1943).

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon
• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1882. o. ISBN 963-05-6807-1  

További információk

• Szekernyés János: Temesvár reformátussága. Temesvár, 2002;
• „Az igaz élet a legszebb imádság.” Szabolcskától – Szabolcskáról. Szerk. Szekernyés János. Temesvár, 2005.