A Szaffáridák egy iráni származású emírdinasztia tagjai voltak a 9.10. században. 861 és 900 között élték fénykorukat: Szisztánból kiindulva Irakig jutottak, a Táhiridák hurászáni birodalmát meghódítva nagyhatalmi pozíciót szereztek, végül aztán transzoxániai Számánidák buktatták meg őket. Ettől kezdve a Szaffáridák a Számánidák szisztáni vazallusai voltak egészen a Gaznavida hódításig 1003-ban, amikortól nem hallunk róluk többet. Fővárosuk az afganisztáni Zarandzs volt.

Szaffáridák
8611003
Vallásszunnita iszlám
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaffáridák témájú médiaállományokat.
Arab
صفاريون
Tudományos átirat
Ṣaffāriyyūn
Fordítás
Ṣaffāridák

Történetük szerkesztés

A központtól félreeső, gazdasági szempontból sem túlzottan jelentős Szisztánban a háridzsita beduin menekültek ellen szunnita színezetű ellenállás kezdődött a helybéliek részvételével, melynek élére a fiatal Jakúb ibn al-Lajsz, a rézműves (asz-Szaffár) állt. Mozgalma azonban hamarosan túlterjedt Szisztán határain: 867-ben bevette Herátot, 873-ban pedig a Táhiridák székhelyét, Nisápurt is.

Úgy tűnt, hódítását gond nélkül folytathatja nyugat felé, hiszen a kalifátust ekkor komoly belső válság gyötörte (pl. a zandzs-felkelés vagy a Túlúnidák egyiptomi elszakadása). 875-ben már Fársz és Húzisztán is a támadók martalékául esett. 876. április 6-án aztán a Dajr al-Akúlnál, Bagdadtól alig 50 kilométerre vívott csata a helyzetüket nemrég stabilizáló abbászidák döntő győzelmével zárult. A Tigris vizével elárasztott visszaúton számos menekülő odaveszett.

Jakúb ibn al-Lajsz maga is megsérült a csatában, majd 879-ben meghalt. Utódja az öccse, Amr ibn al-Lajsz lett, akit a központi kormányzat elismert hurászáni helytartónak. Miután stabilizálta belső helyzetét, vakmerő vállalkozásba fogott: a gazdag kereskedelmi utakat ellenőrző transzoxániai Számánidák, a Táhiridák hajdani kliensei ellen vonult. Vesztére, ugyanis 900-ban a balhi csata során seregét szétverték, ő maga fogságba esett.

Amrot fogolyként Bagdadba küldték, ahol hamarosan kivégezték. Időközben hadserege unokájának, Muhammadnak esküdött hűséget, de ő és utódai pusztán a Számánidák vazallusaiként, gyakorta a török tisztek befolyása alatt gyakorolták hatalmukat.

Uralkodók szerkesztés

Uralkodó
Születési idő
Halálozási idő
Élethossz
Uralkodási idő
Uralkodási évek
Megjegyzés
Jakúb 840 879. június 5. 39 év emír: 867879 12 év
I. Amr ? 902. április 20. ? emír: 879901 22 év
I. Táhir 883 908 után 25< év emír: 901908 7 év
Lajt ? 928 ? emír: 908910 2 év
Mohammed ? 911 ? emír: 910911 1 év
Al-Mu'addal ? 911? ? emír: 911 1 év
II. Amr 902/903 913 után 10–11< év emír: 912913 1 év
Számánida megszállás (913922)
Ahmed 906. június 24. 963. március 31. 56 év emír: 922963 41 év
I. Khalaf 937 novembere 1009 márciusa 72 év emír: 9631002 39 év
1002-ben a terület a Gaznavida Birodalom része lett

Irodalom szerkesztés

  • The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis
  • Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988
  • Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés