Szalafő

magyarországi község Vas vármegyében

Szalafő (szlovénül: Sola) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Szalafő
Műemlék lakóház a faluban
Műemlék lakóház a faluban
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterLugosi Arnold József (független)[1]
Irányítószám9942
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség205 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 22′ 00″
Szalafő (Vas vármegye)
Szalafő
Szalafő
Pozíció Vas vármegye térképén
Szalafő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalafő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

Szalafő hét halmon épült, ún. „szeres település”, amelynek mindegyik dombja egy-egy „szer”: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A falu őrzi a honfoglalás kori településszerkezetet.

A településen az Őriszentpéter-Máriaújfalu közti 7455-ös út húzódik végig, utóbbiból Templomszer településrész északnyugati szélén ágazik ki a 74 188-as számú mellékút Pityerszer és Felsőszer településrészek irányába.

Nevét a határában eredő Zala folyóról kapta, melyet a helyiek „Szala” néven említenek.[3]

Bár az Őrség része, de szorosan kapcsolódik a szlovénekhez és a Vendvidékhez is, a 19. században például a tótsági járáshoz tartozott.

1319-ben vívták a környéken a szalafői csatát, amelyben Károly Róbert serege legyőzte a Kőszegieket.[4]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: László Gyula (független)[5]
  • 1994–1998: László Gyula (független)[6]
  • 1998–2002: László Gyula (független)[7]
  • 2002–2006: Lugosi Arnold (független)[8]
  • 2006–2010: Lugosi Arnold (független)[9]
  • 2010–2014: Lugosi Arnold József (független)[10]
  • 2014–2019: Lugosi Arnold József (független)[11]
  • 2019-től: Lugosi Arnold József (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
198
199
184
203
204
205
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 2% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,7%, református 53%, evangélikus 3,5%, felekezet nélküli 7,6% (17,2% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei szerkesztés

 
Pityerszer
  • Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes – Pityerszeren eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet emlékei. Nevét valószínűleg attól a pityer nevű madártól kapta, amely itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek eredeti környezetükben állnak. Nevezetességei az ún. „kerített ház” és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, melyet az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították.
  • Fekete-tó vagy más néven Fekete-láp (vend nyelvjárásban Črná mlaká) nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. A láp Orfalu község területére esik, Szalafő és Farkasfa falvak határában. A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható. Szalafő maga a Zala vizéről kapta a nevét, amely a Fekete-tóból ered. A tó helyén a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta.
  • A Zsúpfedeles házikó eredeti formájában helyreállított parasztház. Az épület, amelyet helyi néprajzi tárgyakkal rendeztek be, a zsúpszalma tetőfedéssel és a fagerenda falakkal, külön bejáratú helyiségekkel, kényelmes, természetes alapanyagú bútorokkal és textilekkel a térség építészeti, kulturális hagyományait követi.

Sportélete szerkesztés

A labdarúgó-egyesület 1993. január 25-én alakult meg, Futball Club Szalafő néven.

2005-ben alakult meg 14 taggal a Szalafő Sportjáért Egyesület, amelynek elnöke, Törő Miklós 2018-ban Lóránt Gyula-díjban részesült. [13]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szalafő (magyar nyelven). orseg.hu. Őrségi teleház. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
  4. Szalafő, csaták helyszíne (vaol.hu)
  5. Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  7. Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  10. Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. Szalafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  12. Szalafő Helységnévtár
  13. Archivált másolat. [2019. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 14.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalafő témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások szerkesztés