Szalavszky Gyula
Báró Szalavszky Gyula (Galgóc, 1846. április 12. – Kiszsámbokrét, 1936. március 7.) politikus, 1887-1890 között Nyitra, 1894-1898 között Pozsony és 1892-1899, illetve 1910-1917 között Trencsén vármegye főispánja.
| Szalavszky Gyula | |
| Született | 1846. április 13. Galgóc |
| Elhunyt | 1936. március 7. (89 évesen)[1] Kiszsámbokrét |
| Állampolgársága | szlovák |
| Foglalkozása | politikus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Lengyel eredetű felvidéki családból származott. A középiskolát Nagyszombatban, jogot Pozsonyban és a budapesti egyetemen tanult. 1872-ben a báró Wodianer Albert megválasztása körüli csalásba mint összeíró bizottsági tag keveredett.[2] 1872-ben ügyvédi oklevelet szerzett, majd Nyitrán ügyvédi gyakorlatot folytatott, több uradalom rendes ügyésze lett. A megyei közéletben is részt vett, 1883-ban Nyitra vármegye alispánjává választották. Egyik lelkes megalapítója a Felsőmagyarországi Közművelődési Egyesületnek (FEMKE), amelynek 1886-tól elnöke is lett.
1887-1890 között Nyitra vármegye főispánja volt, majd a Szapáry Gyula gróf kormányában lett államtitkár. A közigazgatás újjászervezésére vonatkozó törvényjavaslatokat ő alkotta meg. Az ő műve volt a vármegyék rendezéséről szóló javaslat is, melyből a bekövetkezett obsturkció miatt csak két szakaszt fogadott el a törvényhozás. A kormány bukása után ő is lemondott az államtitkárságról, ekkor kapta a Szent István-rend kiskeresztjét és kinevezték Trencsén vármegye főispánjává. 1893 novemberétől egyben Pozsony vármegye és Pozsony szabad királyi város főispánja is lett. 1893 decemberétől főrendiházi tag. 1897-től valóságos belső titkos tanácsos lett.
Sokat tett Trencsén vármegye fejlesztéséért, közte az iskolahálózat kibővítéséért, illetve a magyarosodás elősegítéséért. A Vág alsó folyásának szabályozásában is érdemei vannak. 1911-ben a Trencsén Vármegyei Muzeális Egyesület alapítója, a Magyar Turista Egyesület Vágvölgyi Osztályának tiszteletbeli elnöke volt.
A vágkohányi temetőben nyugszik.
Emlékezete szerkesztés
- 1911-1918 között Trencsén főtere az ő nevét viselte
- 1913-tól utca is viselte nevét Trencsénben
Források szerkesztés
- Trenčanom o Trenčíne
- A Pallas nagy lexikona
- Reprezentačný lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. Bratislava, 606-607 (1936. március 9.).
- 1940 Nyitrai fejfák. Nyitra, 11-12.
- ↑ Gyula Szalavszky, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=2835
- ↑ Tóvölgyi Títusz 1872: A magyar ellenzék véres küzdelme, vagyis: gyász-napok a magyar nemzet életéből II. Pest, 114.