Szanaa
Szanaa (arab betűkkel صنعاء [Ṣanʿāʾ]) hivatalosan a Jemeni Arab Köztársaság fővárosa, illetve a körülötte elterülő Szanaa kormányzóság székhelye. Ez utóbbinak nem része, hanem Amánat al-Ászima (nagyjából „Főváros titkárság”) néven önálló kormányzóságot alkot.
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Szanaa | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Jemen |
| Körzethívószám | 01 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 957 000 fő (2015) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság |
|
| Terület | 3450 km² |
| Időzóna | UTC+03:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 15° 21′, k. h. 44° 12′Koordináták: é. sz. 15° 21′, k. h. 44° 12′ | |
 | |
| Szanaa elhelyezkedése Jemen térképén | |
| Szanaa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szanaa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A jemeni alkotmány szerint Szanaa az ország fővárosa,[1] bár a jemeni kormány székhelye a húti megszállást követően Ádenbe, Dél-Jemen egykori fővárosába költözött. Ádent 2015 márciusában Abdrabbuh Manszúr Hádi akkori elnök ideiglenes fővárossá nyilvánította.[2]
Az óvárosa, amely az UNESCO világörökség része (→ Jemen világörökségi helyszínei), jellegzetes építészeti karakterrel rendelkezik, amely leginkább díszes, többszintes épületeiben nyilvánul meg.
Etimológia szerkesztés
A Szanaa név valószínűleg a szabái ṣnʿ gyökérszóból származik, ami azt jelenti, hogy „jól megerősített”. [3] [4][5]
A 10. századi arab történész, al-Hamdani azt írta, hogy Szanaa ősi neve Azāl volt. [3] Az "Azál" nevet Uzalhoz, Qahtan fiához, Sém dédunokájához kapcsolták a Genezis könyvének bibliai beszámolóiban.
Földrajz szerkesztés
A 2300 méteres tszf. magasságban található Szanaa a világ egyik legmagasabban fekvő fővárosa; a Jemen nyugati részén elterülő hegyvidék egyik tágas völgyében.
Éghajlat szerkesztés
A város éghajlata kellemes: A nyár a nagy magasság miatt hűvös, a július átlaga 20 °C. A tél enyhe, december átlaghőmérséklete 12 °C. Csapadékeloszlása éves szinten mindössze 240 mm; a két esős időszakot, mely április-májusra és július-szeptemberre esik a téli hónapok hosszú száraz időszaka váltja fel.
A város és környéke a kevés csapadék miatt kopár, ligetek, gyümölcsöskertek és szántóföldek, a lejtőkre felkapaszkodó mesterséges teraszok csupán az aszóvölgyekben (vádikban) találhatók.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 19,8 | 20,2 | 22,8 | 25,5 | 26,0 | 27,1 | 27,7 | 25,9 | 23,7 | 22,0 | 20,7 | 19,7 | 23,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,1 | 8,0 | 9,7 | 11,5 | 13,6 | 15,8 | 16,7 | 16,3 | 12,4 | 9,1 | 6,8 | 6,2 | 10,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 0 | 2 | 10 | 14 | 4 | 17 | 50 | 63 | 24 | 7 | 4 | 0 | 195 |
| Forrás: myweather2.com | |||||||||||||
Története szerkesztés
Az ábrahámi vallások nézete szerint a várost a Dzsabal Nuqum hegyeinek tövében [6] Sém, Noé fia alapította [7] [8] [9] az utóbbi halála után.
Szanaát az írott forrásanyag az időszámítás előtti 6. században említi először. A 7. századtól az Arab Kalifátushoz tartozott.
Középkor szerkesztés
Mohamed korától egészen a független részállamok megalapításáig a jemeni iszlám kalifátus jórészén Szanaa maradt a kormányzó székhely.
Imám Al-Shafi'i, a 8. századi iszlám jogtudós és a Shafi'i jogtudományi iskola alapítója többször járt Szanaában. Méltatta a várost, hogy Szanaát látni kell.
Újkor szerkesztés
Az Oszmán Birodalom csapatai a 16. században érkeztek Jemenbe, amikor Nagy Szulejmán volt a szultán. [10] Özdemir pasa vezetésével az oszmánok 1547-ben meghódították Szanaát [11]
Az oszmánok jóváhagyással a jemeni kikötővárosokban, Adenben és Mocha- ban tartózkodó európai kapitányok gyakran látogattak Szanaába, hogy kereskedelemi kapcsolatot tartsanak fenn.
1602-ben a helyi zajdi imámok újra megerősítették ellenőrzésüket a terület felett, [10] és 1629-ben kiszorították az oszmán csapatokat. Az európai kereskedőket is megfosztották korábbi kiváltságaiktól. [10]
19. század szerkesztés
A zajdi imámok egészen a 19. század közepéig tartották fenn uralmukat Szanaa felett, amikor is az oszmánok újraindították inváziójukat a térség ellenőrzésére. 1835-ben oszmán csapatok érkeztek a jemeni partokra az egyiptomi Mohamed Ali vezetése alatt. [10] 1872-ben foglalták el Szanaát, amikor Ahmed Muhtar pasa vezette csapataik bevonultak a városba. [11]
Szanaában új utakat építettek, iskolákat és kórházakat létesítettek. Az oszmánok sürgették a reformokat, hogy megszilárdítsák Szana'a feletti ellenőrzésüket, hogy felvegyék a versenyt a terjeszkedő Egyiptommal, az Ádeni brit befolyással, valamint a császári olasz és francia befolyással Szomália partjai mentén, különösen Dzsibuti és Berbera városaiban. A szanaai modernizációs reformok azonban még mindig nagyon korlátozottak voltak. [12]
20. század szerkesztés
1904-ben, amikor az oszmán befolyás gyengült Jemenben, a zajdi imámok átvették a hatalmat Szanaában. Észak-Jemen függetlenségének biztosítására az imám az elszigetelődés politikáját folytatta, kerülte a nemzetközi és arab világpolitikát, felszámolta a kezdeti liberális mozgalmakat, nem járult hozzá az infrastruktúra fejlesztéséhez sem és bezárta az oszmán lányiskolákat. Az intézkedéseinek következtében Szanaa egyre inkább a kormányellenes szervezetek és az értelmiségi lázadások központjává vált. [12]
Az 1930-as években számos szervezet jött létre a városban, amelyek ellenezték vagy az imám rendszerének reformját. 1936-ra e mozgalmak vezetőinek többségét bebörtönözték.
A II. világháború után Szanaát Ta'izz váltotta fel fővárosként. A legtöbb kormányhivatal ide költözött. A város zsidó lakosságának nagy része pedig Izraelbe emigrált. [13]
Ezután megkezdődött a fokozatos gazdasági és politikai liberalizáció folyamata, de 1961-re Szanaa jelentős tüntetéseknek és zavargásoknak volt tanúja, amelyek gyorsabb reformot és változást követeltek. Az észak-jemeni katonai köztársaságpárti tisztek, akik szimpatizálnak az egyiptomi Gamal Abdel Nasszer kormányával és a pánarabista politikával, 1962 szeptemberében, egy héttel Ahmad halála után puccsot hajtottak végre az imám kormányának megdöntésére. [12] Szanaa újra főváros lett. [13]
A szomszédos Szaúd-Arábia ellenezte a fejleményeket és aktívan támogatta Észak-Jemen vidéki törzseit, támogatva az ország nagy részét Szanaa városi és nagyrészt köztársaságpárti lakóival. [12] Az észak-jemeni polgárháború a város ősi örökségének jelentős részének megsemmisüléséhez vezetett, és egészen 1968-ig tartott, amikor a szemben álló felek megállapodásra jutottak, [13] létrehozva az elnöki rendszert. Szanaa instabilitása azonban a folyamatos puccsok és politikai merényletek miatt folytatódott, egész a 70-es évekig, amikor az országban a helyzet stabilizálódott. [12]
A polgárháború 1970-ben fejeződött be. [14] Ezután a gazdasági fellendülés időszaka következett, és részben a jemeni munkások hatalmas migrációja az Öböl-államokba, akik rengeteg pénzt küldtek haza.
Az 1980-as évek végétől azonban Jemen is a kőolajtermelő országok sorába lépett, s ez kissé meggyorsította fejlődését. Státuszát Észak- és Dél-Jemen 1990-es egyesülését követően is megőrizte.
21. század szerkesztés
Az Arab Liga 2004-ben Szanaát választotta az arab kulturális fővárosnak. 2008-ban elkészült az Al Szaleh mecset, amely egyszerre több mint 40 ezer hívőt tud fogadni.
2011-ben Szana, mint jemeni főváros volt a jemeni forradalom központja, amikor Ali Abdullah Száleh elnököt menesztették. Május és november között a város csatatér lett, amely a 2011-es szanaai csata néven vált ismertté.
2012 májusában öngyilkos merénylő támadása történt, aminek következtében 120 katona vesztette életét.
2014 őszén, a huthi felkelés idején a Hútik átvették Szanaában a hatalmat.
2015. június 12-én a síita lázadók és szövetségeseik ellen a szaúdi vezetésű légicsapások történelmi jelentőségű épületeket romboltak le a főváros közepén. Az UNESCO helyi világörökség része súlyosan megsérült. [15]
2016. október 8-án a szaúdi légicsapások egy szanaai csarnokot vettek célba, ahol éppen temetést tartottak. Legalább 140-en haltak meg és körülbelül 600-an megsebesültek. [16]
2017 májusában a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint a kolerajárvány 115 ember halálát okozta, és 8500-an betegedtek meg. [17]
Gazdasága szerkesztés
Az 1980-as évek végétől megindult az országban a kőolajtermelés.
Gyáriparát pamut- és szövőipar képezi, mely hazai gyapotot dolgoz fel. A lakosságot a kisipar látta el a legfontosabb közszükségleti cikkekkel. A város kézműipara híres; finom művű ékszereket, bőrárukat és dísztárgyakat, fegyvereket készítenek az itteni kézművesek.
Közlekedés szerkesztés
Légi szerkesztés
Nevezetességek szerkesztés
- Az óváros (a világörökség része)
- Nagymecset - Mohamed próféta idejében épült.
Galéria szerkesztés
-
Szanaa látképe -
Hagyományos toronyházak -
Hagyományos házak -
Közelebbi nézet egy egytornyú házról, amelyen a vakolatdísz látható -
Utcakép az 1960-as években, amely modern betonalapú építészetet ábrázol -
Szanaa Régészeti Könyvtár -
Modern emlékmű Sanaa-ban, az asz-Szab'in úton
_(2286023513).jpg)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ „Yemen's embattled president declares southern base temporary capital”, 2015. március 21.. [2015. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ „Yemen's President Hadi declares new 'temporary capital'”, 2015. március 21.. [2015. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ a b Smith, G.R..szerk.: Bosworth: ṢANʿĀʾ, The Encyclopaedia of Islam, Vol. IX (SAN-SZE). Leiden: Brill, 1–3. o. (1997. április 19.). ISBN 90-04-10422-4. Hozzáférés ideje: 2022. március 18.
- ↑ Bosworth, C. Edmund. Historic Cities of the Islamic World [archivált változat] (angol nyelven). BRILL, 462. o. (2007. április 19.). ISBN 9789047423836. Hozzáférés ideje: 2020. október 16. [archiválás ideje: 2021. április 14.]
- ↑ Albert Jamme, inscriptions from Mahram Bilqis p. 440.
- ↑ McLaughlin, Daniel. 3: Sanaʽa, Yemen [archivált változat]. Bradt Travel Guides, 67. o. (2008). ISBN 978-1-8416-2212-5. Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 26. [archiválás ideje: 2023. február 14.]
- ↑ Al-Hamdāni, al-Ḥasan ibn Aḥmad, The Antiquities of South Arabia – The Eighth Book of Al-Iklīl, Oxford University Press 1938, pp. 8–9
- ↑ Minaret Building and Apprenticeship in Yemen, by Trevor Marchand, Routledge (27 April 2001), p. 1.
- ↑ Aithe, p. 30.
- ↑ a b c d Dumper, p. 330.
- ↑ a b Bosworth, p. 463.
- ↑ a b c d e Dumper, p. 331.
- ↑ a b c Ring and Salkin, p. 631.
- ↑ Lamprakos (2005. április 19.). „Rethinking Cultural Heritage: Lessons from Sana'a, Yemen”. Traditional Dwellings and Settlements Review 16 (2), 17–37. o. [2021. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
- ↑ Gubash. „UNESCO Condemns Saudi-Led Airstrike on Yemen's Sanaa Old City”, NBC News, 2015. június 12.. [2019. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ „Saudi-led coalition admits to bombing Yemen funeral”, The Guardian, 2016. október 15.. [2017. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. február 3.)
- ↑ „Houthis declares state of emergency in Sanaa over cholera outbreak”, Al Arabiya, 2017. május 14.. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 15.)
Források szerkesztés
- Világ fővárosai (ISBN 963 09 28736)
- Probáld Ferenc (1986)
További információk szerkesztés
