Szapáry-fürdő

A Szapáry-fürdő (románul: Băile „Szapary”) vagy Neptun-fürdő (románul: Băile „Neptun”) egy nevezetes erdélyi épület Herkulesfürdőn. Ismertségét évtizedek óta tartó romlásának köszönheti, 2022-ben „elnyerte” Európa 7 legveszélyeztetettebb nevezetességei egyikének címét.

Szapáry-fürdő
Település	Herkulesfürdő Krassó-Szörény megye
Építési adatok
Építés éve	1883–1886
Építési stílus	neoreneszánsz
Tervező	Alpár Ignác
Hasznosítása
Felhasználási terület	közfürdő
LMI-kód	CS-II-m-A-11015
Elhelyezkedése
Szapáry-fürdő Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 53′ 19″, k. h. 22° 25′ 23″44.888475, 22.423095
A Wikimédia Commons tartalmaz Szapáry-fürdő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

Herkulesfürdő korábbi gyógyforrások alapjai az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a 19. század második felében kiépülő üdülőváros volt. Ekkoriban, 1883 és 1886, más források szerint 1885 és 1887 között épült fel a Szapáry-fürdő is. Tervezője a neves magyar banképítész, a budapesti Vajdahunyad várát is megálmodó Alpár Ignác volt. Az épület francia neoreneszánsz stílusban épült fel. Jelentős helynek számított a maga korában, többek között I. Ferenc József magyar király és felesége, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné („Sissy”) is megfordult benne.

Erdély 1920 után Romániához került. Már a két világháború közötti időszakban elindult Herkulesfürdő román fürdővárossá alakítása, számos újabb építkezéssel. A magyar emlékek elhanyagolása is ekkor kezdődött, és egy napjainkig tartó folyamatról lehet beszélni.

Az épület műemléki védelem alatt áll, a felújítására irányuló kísérletek azonban évek óta akadályokba ütköznek. Az épület Herkulesfürdő város tulajdona, a telken viszont két magánszemély osztozik, akik nem támogatták a felújítási munkálatokat. A hosszas elhanyagolás következményeként 2019-ben az épület főkupolája beomlott.

A nemzetközi műemlékvédelemmel foglalkozó Herculane Project civilszervezet 2022-ben az épületet Európa 7 legveszélyeztetettebb nevezetességei közé sorolta. Prof. Dr. Hermann Parzinger, az Europa Nostra ügyvezető elnöke így fogalmazott: „Ezeket a nevezetességeket a nemtörődömség, a tervezett lebontások, a nem megfelelő településfejlesztés, a természeti katasztrófák hatása vagy a pénzhiány fenyegeti. A lista közzétételével szolidaritásunkat és támogatásunkat fejezzük ki a helyi közösségek és az örökségvédelmi aktivisták felé, akik igyekeznek megmenteni őket az eltűnéstől.”

Képek

• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Herkulesfürdői épület került be Európa hét legveszélyeztetettebb nevezetessége közé (maszol.ro)
• Újabb tartófal omlott be a Szapáry-fürdőben: az Europa Nostra és a fejlesztési bank is támogathatja Herkulesfürdő megmentését (kronikaonline.ro)
• Beomlott Herkulesfürdő legszebb épületének tetőzete (turizmus.com)
• A magyar historizmus nagymestere volt Alpár Ignác (pestbuda.hu)
• Temesvári építészhallgatók menthetik meg Herkulesfürdő legismertebb épületét (epiteszforum.hu)
• Már az osztrákok is Herkulesfürdőt mentenék (termalfurdok.com)
• Sorra dőlnek össze Herkulesfürdő világhírű palotái (falanszter.blog.hu)
• Út a pusztulásba: rablóprivatizálták és hagyták elrohadni az egykor világhírű magyar fürdőt Romániában (atlatszo.hu)

Egyéb irodalom

• Hajós György – Kubinszky Mihály – Vámossy Ferenc: Alpár Ignác élete és munkássága, Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2005, ISBN 963-513-183-6
• Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963-8477-92-X
• Rozsnyai József: Alpár Ignác, Holnap Kiadó, Budapest, 2020, ISBN 9789633493014