Szatmárgörbed

Szatmárgörbed falu Romániában, Szatmár megye keleti részén, Aranyosmeggyestől északnyugatra.

Szatmárgörbed (Românești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Aranyosmeggyes
Rang	falu
Községközpont	Aranyosmeggyes
Irányítószám	447192
SIRUTA-kód	138155
Népesség
Népesség	549 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	242
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 47′ 27″, k. h. 23° 06′ 56″47.790821, 23.115431
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

Görbed (Szatmárgörbed) nevét 1411-ben említette először oklevél Gergesmezew néven, mint a Móricz fiak birtokát.

1412-ben Gergesmező, Gergesmezew, Gergewsmezew-nek, 1496-ban Gyerbed-nek írták, s kezdetektől a meggyesi uradalomhoz tartozott.

A Meggyesaljai család kihalta után a Báthoryak örökölték, de mellettük még más családoknak is volt itt részbirtoka.

1585-ben Szokoli György birtoka volt, kiről feljegyezték, hogy két malmot kapott a Szamoson, s mellé még részbirtokot is.

1597-ben Losonczi Bánffy György volt birtokosa.

1609-ben Csomaközy Péter szerez itt birtokot.

1624-ben Kovacsóczy István kapta meg az egész helységet.

1629-ben Károlyi Katalin kapta meg, s ez időtől a gróf Károlyi családé volt.

A 20. század elejénSzatmár vármegye Szinérváraljai járáasához tartozott.

1910-ben 691 lakosából 264 magyar, 427 román volt. Ebből 455 görögkatolikus, 211 református, 22 izraelita volt.

Nevezetességek

• Református templom, épült 1898-ban.
• Görögkatolikus templom

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.