Szekenenré Ta-aa

egyiptomi fáraó

Szekenenré Ta-aa az ókori egyiptomi XVII. dinasztia utolsó előtti fáraója. Uralkodása alatt zajlott az Egyiptom északi vidékét megszállva tartó hükszoszok kiűzésének első szakasza, mely utóda, Kamosze alatt folytatódott és a XVIII. dinasztiát megalapító I. Jahmesz alatt fejeződött be. Szekenenré a harcok során esett el.

Szekenenré Ta-aa
Dzsehuti-aa
előd
egyiptomi fáraó
utód
Szenahtenré Jahmesz
XVII. dinasztia
Kamosze

Uralkodásai. e. 1558–1554
Prenomen
<
N5O34
N29
N35
N35
>

Szekenenré
Aki úgy sújt le, mint
Nomen
<
t
X4
O29
D36
Y1
>

Dzsehuti-aa
Thot hatalmas
ApjaSzenahtenré Jahmesz
AnyjaTetiseri
FőfeleségeAhhotep
MellékfeleségekAhmesz-Inhapi, Szitdzsehuti
GyermekeiKamosze (?), I. Jahmesz, Ahmesz-Nofertari, Henutemipet, Meritamon, Nebetta, Szipair, Tumeriszi, Binpu, Ahmesz, Henuttamehu
Fontosabb építkezéseiDejr el-Ballász-i palota és katonai tábor
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekenenré Ta-aa témájú médiaállományokat.

Származása, családja szerkesztés

Szenahtenré Jahmesz fáraó és a közrendű származású Tetiseri királyné fia volt.[1] Testvérét, Ahhotepet tette meg nagy királyi hitvessé, tőle született több más gyermeke közt a későbbi I. Jahmesz fáraó. Még két felesége ismert, ők szintén a testvérei voltak, tőlük egy-egy lánya született (Ahmesz-Inhapitól Ahmesz-Henuttamehu, Szitdzsehutitól Ahmesz).[2]

A leggyakoribb feltételezés szerint a fia volt közvetlen utódja, Kamosze, valójában azonban ennek a fáraónak származásáról semmit nem tudni, koporsóján nem látható a királyság jelképe, az ureuszkígyó.[3] Elképzelhető az is, hogy Kamosze valójában Szekenenré öccse volt, és azért ő lépett trónra Jahmesz helyett, mert a nehéz háborús helyzetben nem volt célszerű gyermek fáraót ültetni a trónra.[4]

Uralkodása szerkesztés

A hükszósz háború szerkesztés

Szekenenré feltehetőleg rokonságban állt a XVII. dinasztia több korábbi királyával. Egyiptomnak a második átmeneti korban történt megosztottsága idején, mikor Alsó-Egyiptomot az ázsiai eredetű hükszósz megszállók tartották uralmuk alatt, Szekenenré családja a Théba központú déli területeket kormányozta. A harc kezdetéről a XIX. dinasztia idejéből, a Sallier I. papiruszon maradt fenn egy elbeszélés, mely szerint a hükszósz Aauszerré Apepi arra panaszkodott Szekenenrének, hogy a thébai vízilovak ordítása nem hagyja aludni. Tekintve, hogy Apepi fővárosa, Avarisz több mint 700 kilométerre van Thébától, Apepi csak ürügyet keresett a háborúra.[5] A papiruszon Szekenenré Théba fejedelmeként szerepel, királyként, akinek egész Egyiptom adót fizet, egyedül Apepit említik.[6]

A háborúnak a Szekenenré és Kamosze alatt zajló szakaszáról kevesebb forrás maradt fenn, mint az I. Jahmesz alattiról. A legfontosabb bizonyíték arra, hogy nagy csaták zajlottak, magának a fáraónak a múmiája, melyből kitűnik, hogy Szekenenrét csatabárddal fejbe vágták, majd mikor már a földön feküdt, tőrrel nyakonszúrták.[7]

Építkezései szerkesztés

A háború mellett Szekenenrének kevés alkalma nyílt építkezni, a legjelentősebb általa emelt épületegyüttes, a Thébától 40 km-re északra, a mai Dejr el-Ballásznál épült település valószínűleg katonai megfigyelőpont volt, a nagy mennyiségben előkerült kermai eredetű tárgyak tanúsága szerint valószínűleg egy núbiai sereg állomásozott itt. A vályogtéglából emelt épületek közt volt egy hatalmas, fallal körülvett palota, valamint magánházak, egy textilműhely, munkások házai, karámok. Egy mára elpusztult épület alapját képező teraszhoz hatalmas lépcső vezetett fel. A palota falait emberek és fegyverek ábrázolásai díszítik.[3]

Múmiája szerkesztés

 
Szekenenré fejének rajza

Sietve bebalzsamozott múmiáját a Dejr el-Bahari-i rejtekhelyen (DB vagy TT320) találták meg 1881-ben több más királymúmiával együtt; ma az övé a legrégebbi fáraómúmia, melyet a kairói Egyiptomi Múzeum kiállít.[8] A múmiát Gaston Maspero bontotta ki 1886. június 9-én. A múmiáról nem dönthető el pontosan, a csatatéren esett el, vagy cselszövés áldozata lett; az, hogy a tőrdöfés szögéből úgy tűnik, feküdt, amikor leszúrták, valamint hogy karján és kezén nem találtak sebeket, tehát annak ellenére, hogy erős testalkatú volt, nem védekezett a végső döfés ellen, azt mutatja, hogy nem volt képes védeni magát, helyt adott annak az elméletnek, mely szerint álmában támadtak rá, az azonban, hogy sietve balzsamozták be (még agyát sem távolították el), miután már teste bomlásnak indult, arra utal, harctéren eshetett el, és a fejét ért hatalmas ütés tette harcképtelenné, mielőtt leszúrták. Halálakor kb. negyvenéves lehetett.[9]

Titulatúra szerkesztés

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
N28
Aa13
R19t
N24
 
Haemuaszet
Aki felragyog Thébában
Nebti-név
G16
Arany Hórusz-név
G8
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
 
N5O34
N29
N35
N35
 
Szekenenré
Aki lesújt, mint Ré
Ré fia
G39N5
 
 
t
X4
O29
D36
Y1
 
Dzsehuti-aa
Thot hatalmas

Hivatkozások szerkesztés

  1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , pp.126-127
  2. Dodson–Hilton, op.cit., pp.126-127
  3. a b Shaw, op.cit., p.227
  4. Dodson–Hilton, op.cit., p.124
  5. Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855, p.130
  6. Shaw, op.cit., pp.226-227
  7. Shaw, op.cit., p.226
  8. Zahi Hawass: Dancing with Pharaohs: The New Royal Mummies Halls at the Egyptian Museum, Cairo. KMT, Volume 17, Number 1, Spring 2006, p.22
  9. Gaston Maspero: History Of Egypt, Chaldaea, Syria, Babylonia, and Assyria, Volume 4 (of 12), Project Gutenberg EBook, Release Date: December 16., 2005. EBook #17324. http://www.gutenberg.org/files/17324/17324.txt
Előző uralkodó:
Szenahtenré Jahmesz
Egyiptom uralkodója
i. e. 16. század
XVII. dinasztia
 
Következő uralkodó:
Kamosze