Szekula Gyula
Szekula Gyula, névváltozat: Ambrus István (Cservenka, 1850. március 18. – Budapest, 1920. szeptember 2.) műfordító, szakíró, királyi tanácsos, a kassa-oderbergi vasút főfelügyelője és kereskedelmi szakosztályának főnöke.
| Szekula Gyula | |
 | |
| Született | 1850. március 18.[1] Cservenka |
| Elhunyt | 1920. szeptember 2. (70 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | királyi tanácsos |
| Sírhelye | Farkasréti temető (E-237. fülke)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szekula Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Apja néptanító volt; 1861-ben apja elhalálozása után Pestre került; itt elvégezte a főreáliskolát Neÿ Ferenc vezetése alatt, aki a felsőbb osztályokban az irodalomtörténetet tanította; ennek előadásai erősen hatottak rá és mivel a magyar és német nyelvet egyaránt beszélte, korán kezdett e két nyelven írni. Már tanuló korában lefordította Komócsynak Egressy Gábor halálára írt költeményét németre. 1867-ben Budán a József Műegyetemen kezdte meg mérnöki tanulmányait. 1870–1873 között vidéken nevelősködött. 1874-ben a tiszavidéki vasútpálya- és gépészeti igazgatóságnál nyert alkalmazást; ahonnan 1875. márciusban a Kassa-Oderbergi Vasút szolgálatába lépett. 1883-ban ő alapította meg az első magyar vasutas szaklapot, a Vasúti Hírlapot. 1884-ben a díjszabási osztály helyettes főnöke, néhány évvel később az ügyosztály vezetője lett és 1901-től állt a kassa-oderbergi vasút kereskedelmi szakosztályának az élén. 1905-ben az uralkodó királyi tanácsosi címmel tüntette ki.
Munkássága szerkesztés
Költőink műveit fordította németre a fővárosi lapokba (Pester Nachrichten 1865., Ung. Ill. Zeitung 1870-71.). Arany költeményei közül többet lefordított a Pester- és Neues Pester Journalba 1879-81.; sokat lefordított Petőfi, Tompa, Lévay, Gyulai verseiből; egyidejűleg magyarul is közölt műfordításokat német és francia költőkből (Heine, Goethe, Lenau, Hamerling sat.) a Pesti Hölgydivatlapban, később a Budapesti Bazárban, a Fővárosi Lapokban és a Magyarország és a Nagyvilágban (1870–1880). Megjelent tőle Gauthier Theophilnek A magányos király című regénye a Fővárosi Lapokban (1870–1871). Mint hirlapíró állandó munkatársa volt 1875–1889 között az Ung. Lloyd, Neues Politisches Volksblatt, Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap, Polit. Volksblatt és Neues Politisches Volksblatt című hírlapoknak, leginkább a nemzeti- és népszínházi előadásokról írt; az Ország-Világban (1892 Lenau költ. ford.); a Pesti Hirlapnál 1880-ban a közgazdasági rovatot szerkesztette és tárczákat írt. A díjszabási értekezletekre történt kiküldetése alkalmával tárczákat írt Berlinből, Drezdából, Münchenből és Prágából a Magyarországba, Egyetértésbe, a Fővárosi Lapokba (1879. A müncheni műtárlatról) és a Budapesti Hírlapba. Az 1880-as évektől kezdve vasúti szakcikkei jelentek meg a szaklapokban és forgalmi politikai vezércikkei a napilapokban. Az Abauj-Torna vármegye és Kassa c. Monographiában (Magyarország vármegyéi) 1896-ban az oderbergi vasútra vonatkozó részt írta.
Munkái szerkesztés
- Lélekcsere. Regény. Gauthier Theophile után francziából ford. Bpest, 1877. (Olcsó Könyvtár 29).
- A vasúti díjszabások és a tarifa politika alapelemei. Uo. 1908. (Közlekedési Szakkönyvtár 5.).
Álnevei és jegyei szerkesztés
Giulio, Gyula, g., gy., sz-a és -a.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Szekula Gyula, Ambrus István, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14772.htm
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk szerkesztés
- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Budapest, Légrády Testvérek, [1916].
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.