Szeli István (irodalomtörténész)

magyar irodalomtörténész, tanár, kritikus

Szeli István (Zenta, 1921. szeptember 11.2012. február 25.) magyar irodalomtörténész, tanár, kritikus.

Szeli István
Született1921. szeptember 11.
Zenta
Elhunyt2012. február 25. (90 évesen)
Állampolgárságajugoszláv[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész,
tanár,
kritikus
KitüntetéseiHíd Irodalmi Díj (1981)[2]
SablonWikidataSegítség

Családja szerkesztés

Szülei Szeli Tivadar és Lesch Rózsa. Felesége Heinrich Ilona volt, akitől két gyermeke született, Miklós és Valéria.

Tanulmányai szerkesztés

Az elemi iskolát 1927 és 1931 között végezte, algimnáziumot 1931 és 1935 között Zentán. Ezután a szabadkai főgimnáziumban tanult 1938-tól 1942-ig. 1942 és 1944 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1958 és 1960 között tanult az ELTE-n. Doktorátusát Újvidéken szerezte meg 1962-ben.

Pályafutása szerkesztés

Gimnáziumi és tanítóképző intézeti tanár, majd egyetemi tanár volt Zentán és Újvidéken 1945-től 1983-ig. 1949 és 1956 között Zentán gimnáziumi igazgató, 1956-tól 1958-ig járási tanfelügyelő, ezt követően 1958-tól 1962-ig tartományi tanfelügyelő, majd 1962-től 1983-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig mint egyetemi tanár működött. 1969-től 1976-ig igazgatója volt a Hungarológiai Intézetnek. Szerkesztette a Hungarológiai Közlemények c. folyóiratot. Neki köszönhető, hogy az 1970-es években a jugoszláviai magyar irodalommal, néprajzzal és művelődéstörténettel kapcsolatos kutatások fellendültek. Főként a vajdasági magyar irodalom hagyományaival és történetével, valamint a magyar-délszláv kulturális kapcsolatokkal foglalkozott. 2012. február 25-én hunyt el, 2012. február 27-én helyezték örök nyugalomra Zentán.

Társasági tagságai szerkesztés

1960 és 1991 között JKSZ tag, 1960-tól 1971-ig a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület elnöke, 1977 és 1982 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság alelnöke, 2003-tól a Magyar Nemzeti Tanács tiszteletbeli tagja volt.

Fontosabb művei szerkesztés

  • Bevezetés az irodalomelméletbe (1955),
  • Majtényi Zentán (1962),
  • Hajnóczy és a délszlávok, tan. (1965),
  • Utak egymás felé (1969),
  • Nemzeti irodalom - nemzetiségi irodalom (1974),
  • Történő történelem (1981),
  • A magyar kultúra útjai Jugoszláviában (1983),
  • Nyelvhasználatunk etikája (1985),
  • Székács József és műve (1986),
  • Az erózió ellen (1986),
  • Így hozta a történelem...; interjú Vékás János; Forum, Újvidék, 1988
  • Hosszú útnak pora (1991),
  • A peremkultúra élettana (1993),
  • Egy tudományos világkép gyökerei (1996),
  • Nyelvünk, kultúránk, nyelvi kultúránk (1997),
  • Emlékezések könyve (2001).
  • Tájkép-és portrévázlatok Zenta honlapjára; Vajdasági Magyar Művelődési Intézet–Forum, Zenta, 2009

Díjak szerkesztés

  • Híd Irodalmi Díj (1981),
  • Szenteleky Kornél-díj (1981),
  • Szarvas Gábor-díj (1986),
  • Írószövetség: Életmű Díj (1987),
  • A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1989),
  • Bethlen Gábor-díj (1989)[3]
  • Vuk Karadžić-díj (1989),
  • Zenta Pro Urbe Díja (1997),
  • Péterfi Vilma-díj (2004)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. http://vmmi.org/index.php?ShowObject=kronika&id=17058
  3. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)

Források szerkesztés

  • Ki kicsoda
  • Elhunyt Szeli István
  • Vékás János: Szeli István-bibliográfia; Forum, Újvidék, 1989
  • A 90 éves Szeli István könyvei; Forum, Újvidék, 2011
  • Rafa Katalin: Bibliografiǰa radova akademika Ištvana Seliǰa; SANU Ogranak v Novom Sadu, Novi Sad, 2010 (Bibliografiǰe Srpska akademiǰa nauka i umetnosti, Ogranak u Novom Sadu)