Szende-barlang

A Szende-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegységben található egyik időszakosan aktív víznyelőbarlang. Denevérek is előfordulnak járataiban.

Szende-barlang
A Szende-barlang bejárata
Hossz	25 m
Mélység	12 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	12 m
Tengerszint feletti magasság	körülbelül 390 méter m
Ország	Magyarország
Település	Vértesszőlős
Földrajzi táj	Gerecse
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	4630-41
Elhelyezkedése
Szende-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 28″, k. h. 18° 25′ 17″47.607822222222, 18.421355555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Szende-barlang témájú médiaállományokat.

Leírás

Vértesszőlős külterületén, a település templomától 113°-ra 3300 m-re, a Halyagos-hegy ÉNy-i oldalában lévő Farkas-völgy felső szakaszán nyílik. Közvetlenül a piros sáv turistajelzéssel jelzett forgalmas turistaút mellett, attól É-ra van mesterséges jellegű és függőleges tengelyirányú bejárata. Rácsajtóval lezárt és kiépített bejárata négyszög alakú.

A Vértes László-barlang és a Szőlősi Arany-lyuk között helyezkedik el a Szende-barlang. A Szőlősi Arany-lyuktól kb. 70 m-re, a Vértes László-barlangtól 45°-ra 330 m-re található. Turistatérképeken barlangjellel jelölve van helye nevének feltüntetésével.

Bejárati aknájának felső 6 m-e beton kútgyűrűkkel biztosított. Alsó, 1–1,5 m átmérőjű része kis lépcsőkkel tagolva éri el a barlang 12 m mélyen fekvő mélypontját. Az időszakosan aktív víznyelőbarlang felső triász vastagpados dachsteini mészkőben jött létre. Kőzetében sok a tektonikus repedés. Két fő törésiránya ÉK–DNy és ÉNy–DK irányú. Központi aknájának keletkezésében meghatározó volt a beszivárgó vizek korróziója, de mellékjáratában régi vízáramlásra utaló eróziós formák a meghatározóak. Csapadékos időben a beáramló víz a barlang alsó szakaszán jelenik meg, ilyenkor a végponton vissza is duzzad. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

Levegőjének hőmérséklete 5,5–9 °C között változik. Átlagosan 7,3 °C. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett a Szende-barlangban denevér-megfigyeléseket, amelyek során 2 denevérfaj; kis patkósdenevér és közönséges denevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. Az észlelési adatok és a néha fellelhető friss ürülék alapján kis faj- és egyedszámú alkalmi téli denevér-szálláshelynek tekinthető.

1978-ban volt először Szende-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában 31. sz. viznyelő (Juhász 1978), 31.sz. viznyelő (Juhász 1978), 31. sz. víznyelő (Juhász 1994), 31.sz. víznyelő (Székely 1994) és Gerecsei 31. sz. viznyelő (Polacsek 1991) neveken is.

Kutatástörténet

1978. évi nyári táborában a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport tárta fel a barlangot. A tábor utolsó napján a feleslegessé vált, körülbelül 2000 l vizet ide vezették. Meglepődve észlelték, hogy a befolyatott víz el sem érte a töbör legmélyebb pontját, hanem már annak meredek oldalában eltűnt. Ezek után végeztek próbabontást. Az 1,5×2 m-es szelvényben indított, de a nagy kőtömbök miatt egyenetlenül szűkülő kutatóakna 5. m-ében szabad barlangjáratba jutottak. Az omladékban lefelé haladó szűk folyosó 2 m után már szálkővel határolt, kb. 2×5 m-es terembe nyílik. Úgy látszott, hogy innen két irányba lehet továbbjutni. A szűk részen szelvénybővítéssel próbálkoztak, de az omlásveszély miatt be kellett szüntetni a munkát.

A feltárást csak megfelelő biztonsági feltételek megteremtése után (minimum 3×2 m szelvényű, biztosított kutatóakna) lehet folytatni. Az 1978. évi csoportjelentés szerint a jelentéktelennek hitt berogyás 1978-ig nem szerepelt nyilvántartásukban. A csoport az addigi eredmények miatt átértékelte a csoport által 1969-ben készült helyszínrajzot és ezért a helyszínrajzon nem szereplő 31.sz. viznyelő a Szende-barlang. A tagok a Hófehérke-barlang közelében feltárt barlangokat akarták elnevezni a hét törpe neveiről. A Hapci, Morgó és Szende javasolt nevek. A jelentéshez mellékelve lett egy 1:10.000 méretarányú helyszínrajz, amelyen a Halyagos-hegy barlangjainak és víznyelőinek elhelyezkedése látható. A helyszínrajzon jelölve van a Szende-barlang helye. Az 1978. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott a jelentés nyomtatott változata.

1979-ben a csoport 54 tagja tíz alkalommal 320 órát dolgozott itt. Kibővítették és biztosították az omladékos bejárati aknát. Szabad járatba jutottak 6 m mélységben. A lapos, kb. 10 m hosszú folyosó elején kőtörmelék, beljebb homokos agyag halmozódott fel. A mennyezeten cseppkövek is láthatók. Tervezték, hogy 1980-ban állandó munkahelyet létesítenek itt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat főtitkárának 1979-ről szóló beszámolója szerint a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tervezte, hogy a barlangban feltáró kutatást végez.

1980-ban a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport 98 tagja húsz alkalommal 470 órát dolgozott a barlang feltárásán. Az 1979-ben feltárt folyosószakaszt részletesen átvizsgálták. A 12 m hosszú, a kitöltés miatt csak kúszva járható rész mindkét végét omladék zárja le. Az omlásveszély miatt lehetetlen ennek megbontása. A falakon eróziós formák figyelhetők meg. A kitöltés felszínébe vízfolyási medrek vágódtak. Minden jel arra mutatott, hogy itt egykor nagy mennyiségű víz áramlott. Az áramlási irányok megfigyelése után úgy döntöttek, hogy a bejárati akna nyugati beugróját bontják tovább. A beugró kb. 0,5 m-es mélyítése után váratlan akadályba ütköztek. Az addigi humuszos és kőtörmelékes kitöltés alatt nagyon kemény anyagot találtak. Ezen a rétegen 2 m vastagságban jutottak át, mely után megint légteres járat következett. A kb. 4–5 m hosszú új rész bevezet a kuszoda déli omladéka alá. Itt már biztonságosan, szálkővel határolt járatból lehet megkísérelni a továbbjutást.

1980. június 15-én Juhász Márton és Kis G. vázlatosan felmérték a barlangot. A felmérés alapján Juhász Márton szerkesztett 1:100 méretarányú alaprajz térképet 5 metszettérképpel. A felmérés utáni feltárással együtt a barlang kb. 25 m hosszú, alaprajzi hossza 19 m, vízszintes kiterjedése 13 m, függőleges kiterjedése kb. 11 m és kb. 11 m mély. Alapterülete kb. 30 m² és köbtartalma kb. 55 m³. Mélységét a bejárati akna melletti terepszinttől számolták. Az 1980. évi MKBT Beszámolóban megjelent a barlang térképe és a barlang kutatásáról szóló jelentés.

A barlang bejárata

1981 kora tavaszán a hóolvadás nagy mennyiségű vize nagyon megrongálta a kutatóakna ácsolatát. Javítási munka közben, eső után az akna teljesen beomlott. Megkezdték az újrabontást, kb. 5 m³ törmeléket távolítottak el a barlangból, de nem jártak sikerrel. A munkát befejezték mert a munkahely életveszélyesen omladékos volt. Kutatását befejezték és kutatási zárójelentést készítettek. A zárójelentés szerint az időszakosan aktív víznyelőbarlang alsó szakaszáról nem készült fénykép-dokumentáció. A repedések nagy része nyitott, a K–Ny-iak egy része kalcittal van kitöltve. A barlangban kevés az ásványképződmény, csak a kuszodában található néhány 1–10 cm-es, vékony függőcseppkő. A cementált kitöltésben helyenként apró limonitfészkek, 1-2 mm-es fennőtt fehér kalcitkristályok figyelhetők meg. A kézirathoz csatolva lett két fénykép, amelyeket Heitz Ferenc készített. Az egyiken a barlang kiácsolt bejáratának 1979. nyári állapota, a másikon a beomlott akna 1981. szeptemberi állapota látható.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Szende-barlangnak 4630/41. a barlangkataszteri száma. Az 1982. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1978. évi csoportjelentéshez mellékelt helyszínrajz. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a 4630/41 barlangkataszteri számú barlang Szende-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi jelentése szerint 1984 és 1991 közötti megfigyelések alapján a Farkas-völgy víznyelői közül az egyik legaktívabb a Szende-barlang víznyelője.

Az 1994. évi Limesben közölt, Juhász Márton által írt tanulmányban az olvasható, hogy 1978-ban történt a barlang feltárása a 31. sz. víznyelő kibontásával. 1981-ben fejezte be a Halyagoson a barlang kutatását a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport. A kutatás eredményéről kutatási zárójelentés készült. Az 1994. évi Limesben lévő, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/41 barlangkataszteri számú Szende-barlang másik neve 31.sz. víznyelő. Bertalan Károly barlangleltárában nem szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a beomlott barlangnak nincs kataszteri törzslapja és irodalmi törzslapja, de fényképe, térképe és kutatási törzslapja van.

Juhász Márton 2007. évi tanulmányában részletesen ismertetve van. A publikációban az van írva, hogy a Vértesszőlősön lévő Szende-barlang közhiteles barlangnyilvántartási száma 4630-41, UTM-kódja CT07C2. Az időszakosan aktív víznyelőbarlang 25 m hosszú. A rácsajtóval lezárt barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával látogatható. Védelmi intézkedés, beavatkozás jelenleg nem szükséges. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1998 és 2006 között 21 téli, 18 tavaszi, 19 nyári és 19 őszi (összesen 77) denevér-megfigyelést végzett, amelyek közül csak 3 téli és 3 tavaszi (összesen 6) volt eredményes. A barlangban végzett denevér-megfigyelésekkel kapcsolatos irodalom Juhász Márton 6 kéziratából áll.

Dátum	Rhin. hip.	Myo. myo.	Indet sp.
1998. április 8.	–	–	1
1999. január 17.	–	–	1
2000. március 4.	–	–	1
2002. március 26.	–	1	–
2004. december 28.	1	–	–
2005. február 26.	1	–	–

Denevér-megfigyelések

Denevér-megfigyelések (1998–2014)

Dátum Rhin. hip. Myo. myo. Indet sp. 1998. április 8. – – 1 1998. május 30. – – – 1998. november 7. – – – 1999. január 17. – – 1 2000. március 4. – – 1 2001. január 28. – – – 2001. február 27. – – – 2001. március 24. – – – 2001. április 21. – – – 2001. május 26. – – – 2001. június 23. – – – 2001. július 28. – – – 2001. augusztus 26. – – – 2001. szeptember 28. – – – 2001. október 28. – – – 2001. november 28. – – – 2001. december 28. – – – 2002. január 27. – – – 2002. február 26. – – – 2002. március 26. – 1 – 2002. április 28. – – – 2002. május 26. – – – 2002. június 23. – – – 2002. július 27. – – – 2002. augusztus 25. – – – 2002. szeptember 27. – – – 2002. október 27. – – – 2002. november 24. – – – 2002. december 27. – – – 2003. január 25. – – – 2003. február 25. – – – 2003. március 25. – – – 2003. április 27. – – – 2003. május 28. – – – 2003. június 28. – – – 2003. július 30. – – – 2003. augusztus 26. – – – 2003. szeptember 28. – – – 2003. október 25. – – – 2003. november 28. – – – 2003. december 28. – – – 2004. február 28. – – – 2004. június 28. – – – 2004. szeptember 25. – – – 2004. december 28. 1 – – 2005. február 26. 1 – – 2006. február 28. – – – 2006. június 3. – – – 2006. szeptember 17. – – – 2006. december 16. – – – 2009. február 28. – – – 2009. május 31. – – – 2009. október 3. – – – 2009. december 28. 1 – – 2010. április 14. – – – 2010. június 26. – – – 2010. augusztus 15. – – – 2010. december 8. – – – 2011. június 11. – – – 2011. december 30. – – – 2012. január 14. 2 – – 2012. április 15. – – – 2012. augusztus 26. – – – 2012. november 18. 2 – – 2012. december 30. – – – 2013. február 3. – – – 2013. március 3. – – – 2013. április 1. 1 – – 2013. április 27. – – – 2013. december 2. – – – 2014. január 20. – – – 2014. március 2. – – – 2014. július 5. – – – 2014. december 27. 1 – –

Irodalom

• Hazslinszky Tamás: Főtitkári beszámoló az 1979. évről az 1980. december 13-i közgyűlésre. Budapest, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1980. 44. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1978. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1978. 208., 209. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1978. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1979. január 20. 3–5., 14., 42. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1979. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1979. 187., 188. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1979. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1980. január 15. 4., 7. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a Tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1980. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1980. 205–206., 212. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1980. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1981. január 15. 7., 21. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton – Lendvay Ákos: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 25. vándorgyűlése. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kiadványa, 1980. 6., 9., 10. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1981. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1981. 161. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1981. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1982. január 15. 4., 7. oldalak és a Zárójelentés a Szende-barlangban végzett kutatómunkáról című rész (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1982. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1982. 182. old.
• Juhász Márton: Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport 1982. Kézirat. (A Hapci-barlang zárójelentésében lévő helyszínrajzon szerepel.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 7., 8. old.
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyve 1998. Kézirat. Tatabánya, 1999. március. 36., 52., 80. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyve 2001. Kézirat. Tatabánya, 2002. február. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2001. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2002. február. 21. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2002. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2003. február. 18. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Zárójelentés a Szende-barlangban az 1998–2001. években végzett kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2003. február. 3 oldal. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2003. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2004. február. 18. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2004. Kézirat. Tatabánya, 2005. 60., 93. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Szpeleológiai megfigyelések és vizsgálatok. In: Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2006. Kézirat. Tatabánya, 2007. 31. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: A Gerecse-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere. In: Boldogh Sándor – Estók Péter (szerk.): Földalatti denevérszállások katasztere I. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 133–134. old. ISBN 978 963 87082 1 2
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2009. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2010. február 15. 22. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2010. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2011. 18. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2011. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2012. 19. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2012. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2013. 15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2013. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2014. 16. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2014. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2015. 21. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 298. old.
• Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évben kifejtett tevékenységéről. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Polacsek Zsolt: A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi tevékenysége. Kézirat. Tatabánya, 1991. 74., 76., 77., 84., 92., 93., 95. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Székely Kinga: A Gerecse-hegység barlangnyilvántartásának fejlődése. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 49. old.

További irodalom

• Lendvay Ákos: 4630 Barlangkataszteri egység. Öreg-Kovács – Szénás – Halyagoshegy csoportja. Kézirat. Budapest, 1980. (Az 1979-es kézirat bővített változata.) (MKBT-OKTH kézirat.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás