Szenegáli fülesmaki

emlősfaj

A szenegáli fülesmaki (Galago senegalensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a fülesmakifélék (Galagidae) családjába tartozó faj.

Szenegáli fülesmaki
Szenegáli fülesmaki az oszakai állatkertben
Szenegáli fülesmaki az oszakai állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Euarchonta
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Alrendág: Lajhármaki-alkatúak (Lorisiformes)
Család: Fülesmakifélék (Galagidae)
Nem: Galago
Faj: G. senegalensis
Tudományos név
Galago senegalensis
(É. Geoffroy, 1796)
Elterjedés
A zöld színű terület a szenegáli fülesmaki előfordulási helye; a vörös színű területen csak elvétve jelenik meg.
A zöld színű terület a szenegáli fülesmaki előfordulási helye; a vörös színű területen csak elvétve jelenik meg.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szenegáli fülesmaki témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szenegáli fülesmaki témájú médiaállományokat és Szenegáli fülesmaki témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A szenegáli fülesmaki Afrikában él, a Szaharától délre, kivéve az esőerdőket.

Alfajai szerkesztés

  • Galago senegalensis senegalensis
  • Galago senegalensis braccatus
  • Galago senegalensis dunni
  • Galago senegalensis sotikae

Megjelenése szerkesztés

Az állat testhossza 16-20 centiméter, farokhossza 23-25 centiméter és testtömege 100-300 gramm. Bundájának színezete szürke vagy piszkos vörösessárga. Hasi része világosabb. Szeme rendkívül érzékeny. Pupillája nappal résnyire szűkül, csak éjjel tágul ki teljesen, hogy az állat látása optimális legyen. Sérülések elkerülése érdekében ugrás közben lehatja nagy fülét. A hátsó lába meghosszabbodott, növelve az ugrás erejét. A megnyúlt lábtőcsont gondoskodik az erő hatásos átviteléről helyből ugrás esetén. A lapított, járópárnás ujjaknak köszönhetően a fülesmaki fára mászáskor jobb fogást talál. Amikor a szenegáli fülesmaki ugrik, bozontos farka segíti az iránytartásban és az egyensúlyozásban.

Életmódja szerkesztés

A szenegáli fülesmaki társas lény. Az éjszakai pihenőt csoportokban töltik, de táplálékszerzéskor kisebb családokat alkotnak. Tápláléka rovarok, virágok, virágpor, méz, magvak, termések, gyíkok, egerek és madárfiókák.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget 8 hónapos korban éri el. A párzási időszak az esős évszak végén van, ezért a földrajzi helytől függ. A vemhesség 4 hónapig tart, ennek végén 1 vagy 2 kölyök születik. A kis szenegáli fülesmaki születésekkor 58 milliméter hosszú és 15 grammos. Az elválasztás 6 hét után történik meg. 8 hetes korukban már önállóan keresnek táplálékot.

Források szerkesztés