Szent Benjámin
Szent Benjámin diakónus 424-ben szenvedett mártírhalált Perzsiában, az I. Jazdagird és V. Bahrám királyok uralkodása idején mintegy negyven esztendeig tartó keresztényüldözés során. Bahrám olyan ádázul üldözte a vallási kisebbségeket, hogy a keresztényeket a legválogatottabb kínzásoknak rendelte alávetni.
| Szent Benjámin | |
 | |
| diakónus, mártír | |
| Születése | |
| 329 Perzsia | |
| Halála | |
| ~424 Perzsia | |
| Tisztelete | |
| Tisztelik | római katolikus egyház ortodox kereszténység |
| Ünnepnapja | római katolikus, ortodox: március 31. |
| Védőszentje ennek | prédikátorok[forrás?] |
Benjámint keresztény hitéért előbb bebörtönözték, aztán kiengedték azzal a feltétellel, hogy nem hirdeti hitét. Szabadon bocsátását II. Theodosius bizánci császárnak sikerült elérnie követe útján. Szent Benjámin azonban kijelentette, hogy neki kötelessége a Krisztust szólni, és hogy nem hallgathat. Halálra kínozták, a császár parancsára kihegyezett szögeket vertek keze-lába körmei alá.[1]
Szent Benjámin ünnepnapja március 31. az ortodox kereszténységben és a bizánci rítusú keleti katolikus egyházakban. Megemlíti a Martyrologium Romanum is,[2] ugyanakkor nem szerepel a Római kalendáriumban.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Szent Benjámin oldala a Kereszténymagyarország.hu-n Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Martyrologium Romanum (Libreria Editrice Vaticana 2001 ISBN 88-209-7210-7)
