Magdeburgi vagy Premontrei Szent Norbert (Gennep vagy Xanten, 1080/1085Magdeburg, 1134. június 6.) római katolikus pap, 1126–1134 között Magdeburg érseke, a premontrei rend alapítója.

Szent Norbert
Hippói Szent Ágoston átnyújtja Norbertnek rendjének előírásait (1140 körül készült kódex képe)
Hippói Szent Ágoston átnyújtja Norbertnek rendjének előírásait (1140 körül készült kódex képe)
magdeburgi érsek
Születése
1080/1085 körül
Gennep vagy Xanten
Halála
1134. június 6.
Magdeburg
Tisztelete
EgyházaRómai katolikus egyház
Szentté avatása1582, Róma
Szentté avatta: XIII. Gergely pápa
SírhelyPrágai Strahov kolostor
Ünnepnapjajúnius 6.
Római katolikus egyház
[https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bxanten.html xanten.html Szent Norbert a Catholic Hierarchy-n]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Norbert témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Főnemesi családból származott, mint nem elsőszülöttet szülei papi pályára szánták, a világi karrier számára így nem adatott meg. Norbert szubdiakónus lett a kölni érsek szolgálatában. V. Henrik tanácsadójaként Rómába ment, ahol fogságba ejtette II. Paszkál pápát, hogy így kényszerítse ki Henrik császárrá koronázását. Valószínűleg itt keresendő eszmevilágának későbbi megváltozása. A császár által - hűségének jutalmául - felajánlott cambrai-i püspöki címet azonban visszautasította.

A tulajdonképpeni megtérése 1115 körül történt, amikor közvetlenül mellette csapott be egy villám. Ezt követően lemondott az érseknél és a császárnál viselt pozícióiról, valamint az azokkal járó javadalmazásról. Vagyonát a szegényekre hagyta, majd pappá szenteltette magát, és vándorprédikátor lett. Németországban, Franciaországban és Belgiumban prédikált Isten szeretetéről, a megbocsátásról és a végítéletről. A laoni püspök kész lett volna befogadni a reformer Norbertet, de az ottani klérus őt túl szigorúnak ítélte, és elküldte. Erre a püspök több helyet ajánlott fel neki, hogy ott saját kolostort alapíthasson. Végül Norbert egyik álmában Szűz Mária mutatta meg neki azt a mezőt, ahol egy romos kápolna állt. Innen, a „pratum demonstratum”-ból származik a Norbert által alapított prémontré-i rend elnevezése. 1120/1121-ben 13 társával azon a helyen alapított kolostort. Az általa alapított szerzetesrend később a római katolikus egyház legnagyobb kanonokrendjévé vált.

A speyeri birodalmi gyűlés 1126-ban Norbertet a Magdeburgi főegyházmegye érsekévé nevezte ki. Ekkor a prémontréi közösség új vezetőjévé és első apátjává, Norbert javaslatára, Fosses-i Hugót választották. Norbert Magdeburgban is a Laonban már megtapasztalthoz hasonló ellenállással találkozott. Lelkiismeretességét és azzal párosuló szigorát túlzottnak vélték, és szembeszegültek vele, csak nagy nehézségek árán tudott leverni egy zendülést. De kitartásának köszönhetően végül eljött a belső megújulás ideje is egyházmegyéjében. 1129-ben a Miasszonyunkról nevezett apátsági templomot premontrei kolostorrá alakította át. Ez a kolostor lett a rend keletre irányuló törekvéseinek kiindulópontja, amely a vendek és a szlávok megtérítésére irányult, ami egyben a német betelepülést is előkészítette az Elbától és az Oderától keletre fekvő területeken.

Norbert a Német-római Birodalom főkancellári minőségében ment Lothár császárral Rómába 1132/1133-ban. Útközben azonban maláriában megbetegedett, és betegen tért haza Magdeburgba, ahol már nem gyógyult fel. Életét 1134. június 6-án fejezte be egy hatalmas keleti egyházmegye érsekeként. 1582. július 28-án XIII. Gergely pápa szentté avatta. Mikor Magdeburg később áttért a protestáns hitre, Norbert ereklyéi a prágai strahovi apátságba kerültek, ahol 1626 óta őrzik őket. A premontrei apátság saját sörfőzdés vendéglője is a rendalapító Szent Norbert nevét viseli.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés