Wikipédia

Szentdomonkos

magyarországi község Heves vármegyében

Szentdomonkos község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Szentdomonkos
A szentdomonkosi Szent Domonkos templom
A szentdomonkosi Szent Domonkos templom
Szentdomonkos címere
Szentdomonkos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállásközség
PolgármesterKovács Zoltán (független)[1]
Irányítószám3259
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség463 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 20° 11′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 20° 11′ 53″
Szentdomonkos (Heves vármegye)
Szentdomonkos
Szentdomonkos
Pozíció Heves vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentdomonkos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Heves vármegye északi részén, a Bükk-vidék szélén fekszik a Tarna patak eredete közelében, Egertől északkeletre, Tarnalelesz és Borsodnádasd közt, a 25-ös főút mentén. Pétervásárától 12 kilométerre, Egertől 28 kilométer távolságra. A falu ideiglenesen tényleges zsáktelepüléssé vált 2022. december elsejétől, mert a 25-ös főutat útépítés miatt lezárták a falu és a bekölcei elágazás között várhatóan 2025-ig. Jelenleg csak Tarnaleleszen át Egercsehi felől, illetve a 23-as főúton Bátonyterenye és Pétervására felől közelíthető meg autóval[3].

Története szerkesztés

Szentdomonkos nevét 1459-ben említette először oklevél, mint a Rédeiek birtokát, de ekkor birtokos volt itt még a Szentdomonkosi család is, valamint birtokos lehetett itt még a Varju család is, mert Szentdomonkosi előnévvel élt. 1492-ben pedig már az Oláh család birtokaként említették.

Az 1546. évi összeírásban 5 portája volt, az összeírás szerint több nemes család bírokolta. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portával volt felvéve, az 1589–1590-es összeíráskor pedig az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet.

1635-ben 1 1/4, 1647-ben 1, 1675-ben 3/4 portája volt, és az ez évben készült összeírás szerint a Balassa és Biró armalista családok laktak a helységben, ezenkívül nemesi kúriája volt itt Agocs Gergelynek és Sebestyénnek is. 1686-os összeíráskor csak fél portát vettek fel e helységben, majd később gróf Károlyi Mihálynak volt itt nagyobb birtoka

1693-ban Biró és Balázs György birtoka volt, a 18. század elején pedig Ullman Móricz és Greskovics Ignácz volt a helység birtokosa.

1910-ben 616 magyar lakosa volt, melyből 609 római katolikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Sípos József (független)[4]
  • 1994–1998: Sípos József (független)[5]
  • 1998–2002: Sípos József (független)[6]
  • 2002–2006: Sípos József (független)[7]
  • 2006–2010: Sike József Barnabás (független)[8]
  • 2010–2014: Kovács Zoltán (független)[9]
  • 2014–2019: Kovács Zoltán (független)[10]
  • 2019-től: Kovács Zoltán (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
460
438
406
432
468
463
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 20,8% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81%, református 0,9%, felekezeten kívüli 7% (10,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 28,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,1% volt római katolikus, 1,3% református, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Sike András, birkózó, az 1988-as szöuli olimpián aranyérmet nyert.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Szentdomonkos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Hosszú időre lezárják a 25-ös főút egy szakaszát. (Hozzáférés: 2023. február 18.)
  4. ↑ Szentdomonkos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szentdomonkos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. ↑ Szentdomonkos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. ↑ Szentdomonkos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. ↑ Szentdomonkos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. ↑ Szentdomonkos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. ↑ Szentdomonkos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  12. ↑ Szentdomonkos Helységnévtár
  13. ↑ Szentdomonkos Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

Istenmezeje Hangony Borsodnádasd
Váraszó

 
   Szentdomonkos   
 

Bekölce
Tarnalelesz Hevesaranyos Egercsehi, Egerbocs
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szentdomonkos&oldid=26899545”