Szentendrei út
A Szentendrei út egy több kilométer hosszú sugárút Budapest III. kerületében. Az út Budapest határáig a 11-es főút része. A Flórián tértől egészen Békásmegyerig viseli az út nevét.
| Szentendrei út | |
 | |
| A Flórián téri felüljáró, ahol az út kezdődik (alatta a Fürdőmúzeum található) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, III. kerület |
| Városrész | Aquincum, Csillaghegy, Filatorigát, Kaszásdűlő, Mocsárosdűlő, Óbuda, Rómaifürdő |
| Névadó | Szentendre |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Szentendrei út
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 34′ 06″, k. h. 19° 02′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 06″, k. h. 19° 02′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei út témájú médiaállományokat. | |
Nyomvonala szerkesztés
A Szentendrei út Budapest III. kerületének és egyben Észak-Budának az egyik legfontosabb és legforgalmasabb észak-déli irányú útja, a 11-es főút budapesti szakaszának egyik szelete. Számozása az óbudai Flórián tértől, az autópálya-csomópont szerű felüljárórendszer északi végétől indul. Az út itt a legszélesebb, irányonként négy sávos egészen a Bogdáni úti kereszteződésig, ahonnan irányonként három sávossá szűkül. Eredetileg itt keresztezte a szentendrei HÉV nyomvonalát kezdetben egy szintben, majd egy 1968-ban átadott irányonként egy sávos felüljárón az út, ez azonban a gépjárműforgalom miatt hamar szűkössé vált. 1978-ban készült el a kaszásdűlői lakótelep déli végénél a ma is használatos irányonként három sávos felüljáró, amihez a HÉV nyomvonalát is hozzáigazították. Innentől kezdve a Szentendrei út és a HÉV nyomvonala teljesen párhuzamos egymással.
Csillaghegy városrészbe érkezve a későbbi 11-es főút nyomvonala és a Szentendrei út nyomvonala elválnak egymástól. A főút Rákóczi utca, Békásmegyeren pedig Batthyány utca néven megy tovább, míg a Szentendrei út elkanyarodik a dombok felé a HÉV-et követve. Az út innentől irányonként egy sávos főúttá szűkül és egészen a HÉV szintbeli kereszteződéséig tart, aminek Békásmegyer felőli oldalától Vasút sor és Ország út néven folytatódik tovább az 1115-ös mellékút részeként.
Története szerkesztés
Fejlődéstörténete szervesen összefügg a Szentendrei HÉV, Óbuda központja és a Kaszásdűlői lakótelep kiépülésével. 1955-ben megindult az 5-ös villamos a Flórián tér és a Vörösvári út között. 1974-ben megszűnt. Pályáját üzemi menetekre 1981-ig még használták.
1948-ban megnyílt a Miklós utcai buszvégállomás, ahonnan először a 6-os, majd 1965-től a 86-os buszjárat indult a Belváros felé. 1950-ben átadták a keskeny Árpád hidat, amin az innen induló 55-ös busz kelt át.
A 2003 novemberében megnyílt Auchan áruház helyén 1964-ben kezdett el termelni a főváros első házgyára.[1] A Flórián tér környékén a "földszintes" Óbuda elhanyagolt házainak lebontása után, 1969-1984 között épült fel panelházakból a lakótelep.[2][3] Közöttük helyet hagytak a majdani széles sugárút számára.
Az 1970-es évek elején a Pók utca és a Czetz János köz között készült el a jelenlegi útpálya. Az évtized végén a Szentendrei HÉV két kis sugarú ívből álló Bogdáni úti szakaszának kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. A Bründl-, a Rádl- a Filatori-árok és az Aranyhegyi-patak felhagyott dunai torkolata helyén 1978 decemberében elkészült[4] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették a Benedek Elek utca megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.[5][6] (Ekkor épültek a Raktár utcai és a Köles utcai gyalogos aluljárók.)
A párhuzamos Szentendrei út is ekkor szélesedett ki a mai formájára: Az eredetileg 1968-ban irányonként egy sávosra megépült korábbi Bogdáni úti felüljárón átvezetett sugárút a HÉV pályáját a Filatorigát állomás után keresztező, új Mozaik utcai felüljárón már irányonként három sávos kapacitású lett.[7][8] Az 1888-ban megnyitott Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es évekbeli megszüntetéséig. A hajdani állomás területén előbb barkács- majd bútoráruház épült. A régi felvételi épület a mai napig áll.
Az Árpád híd kiszélesítéséhez kapcsolódóan a Flórián tér többszintes csomóponttá átépítése 1980-1984 között tartott. A munkák során ügyeltek rá, hogy a megelőző régészeti feltárások során előkerült római kori emlékek közül a lehető legtöbbet őrizzék meg eredeti formájában. (Például a Fürdőmúzeum és az Aquincumi vízvezeték.) A Szentendrei út a Pók utca és a Flórián tér között ekkoriban, szakaszosan kiépítve érte el a jelenlegi szélességét. 1982 októberében adták át a Bogdáni út új buszvégállomást. Ezzel egy időben megszűnt az 1948-ban megnyitott Miklós utcai terminál. A helyén ma a Kerényi Grácia park található.
Az út mentén 1981-1986 között tartott a Kaszásdűlői és 1984-1990 között a Pók utcai lakótelep építése.[9]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 64 millió köbméter - Dunai Szigetek blog, 2020.11.19.
- ↑ Branczik Márta - Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött / Óbuda központjának kialakulása az 1960-as években - Óbudai anziksz, 2016
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.
- ↑ A csillaghegyi Ősbuda lábát nem mosta a Duna - Dunai Szigetek blog, 2020.05.09.
- ↑ Miről mesél az Aranyhegyi-patak régi torkolata? - Dunai Szigetek blog, 2021.05.23.
- ↑ Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
- ↑ Varga Ákos Endre - A Bogdáni úti HÉV szakasz (hampage.hu)
- ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6411-4
Források szerkesztés
- Kira.gov.hu