Szentgyörgyi Sámuel

Szentgyörgyi Sámuel, olykor Szent-Györgyi formában is (Hejce, 1683 – Rimaszombat, 1745. március 6.) református lelkész, a Tiszáninneni református egyházkerület püspöke 1735-től haláláig.

Szentgyörgyi Sámuel
a Tiszáninneni református egyházkerület püspöke
Született	1683 Hejce
Elhunyt	1745. március 6. (62 évesen) Debrecen (?)
Nemzetiség	magyar
Püspökségi ideje 1735 – 1745
Előző püspök Következő püspök nem volt Csáji Márton

ÉLetútja

Szentgyörgyi Máté lelkész és Almási Borbála gyermekeként született. Tanulmányait Göncön, Kassán és Sárospatakon végezte, ahol Vay Ádám fiának, Ádámnak volt nevelője. 1710-től a kollégium seniora volt. Ezután külföldön tanult, előbb 1712-ben az utrechti, 1713-tól a franekeri egyetemen. Hazatérve a győri lelkészi hivatalt foglalta el 1714-ben, ahol 1729-ig működött. Innen Rimaszombatra került és 1733-ban megválasztották az egyházkerület első püspökének (valójában szuperintendánsnak, mivel ekkoriban a püspöki titulus még csak a katolikus egyházi vezetőknek járt). 1745. február 23-án lemondott tisztségeiről és a következő hónapban, 1745. március 6-án elhunyt.

Egy műve ismert: A léleknek s a testnek – Teleki Ádám gróf megholt párjára, báró Wesselényi Susánna... asszonyra... az ajnáskői várban 1739. Sz. György hava 28. mondott gyászbeszéde. Kolozsvár.

Források

• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.