Szepessy család

A négyesi nemes és báró Szepessy család az ősi magyar családok egyike. A hagyomány szerint a Zoárd nemzetségből származik.

Története

1241-ben említik először ezt a családot, amikor Szepesi Rugach unokái, Jakab és Ivánka Füged birtokát vették meg. A családnév a Bihar vármegyei Szepes faluból ered, de ez a falu ma már nem létezik. A Szepessyek pontos leszármazása csak a XVI. századtól, Szepessy Pétertől ismert. Péter felesége Daróczy Zsófia volt, akivel hozományként kapta a Borsod vármegyei Négyes birtokot. Ezután a család Négyesre költözött át, innen is vették később az előnevüket. Az említett Péter dédunokája, László, 1775-ben bárói ragot kapott Mária Teréziától. Ennek a Lászlónak egyik unokája, a család talán legnevesebb tagja, Ignác, pécsi megyés püspök lett. A Szepessy család bárói ága 1882-ben férfiágon kihalt, de a köznemesi ág ma is él.

Lövey Albert szatmári nemes feleségének, Szepessy Anglétának felmenői a 15. századtól (oklevelek alapján összeállította egy leszármazott):

Szepessy János szatmár megyei paposi birtokos és Káta nembeli Csernavodai Ilona, 1409 - Szepessy László és Csernavodai Klára (Csernavodai György és Kaplon nembeli Tákosi Ilona), 1425 - Szepessy István és Hont-Pázmány nembeli Zoárdffy Margit, 1454 - Szepessy Miklós és Ákos nembeli Pocsaji Katalin (Pocsaji János és Gut-Keled nembeli Várday Zsuzsanna, apja Pelbárt a Sárkány-rend tagja, anyai nagyapja Báthory György kinek nagyapja Báthory Bereck és Csák nembeli Nadabi Margit), 1493 - Szepessy György, egri várvédő és négyesi birtokos, 1553 - Szepessy Péter - Szepessy Péter és Örsúr nembeli Daróczy Zsófia, - Szepessy Angléta és Lövey Albert, új címeres nemeslevél 1650. kihirdette Borsod vármegye, - Lövey András és Besenyei Anna 1700 Tarnazsadány, - Lövey Albert és Csintalan Anna 1744 Tarnazsadány, - Lövey Ferenc és Tóth Borbála 1786 Boconád

Források

• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai VI., Bihar vármegye és Nagyvárad, 1901 (online hozzáférés)