Szepesszentlőrinc

község Szlovákiában

Szepesszentlőrinc (1899-ig Brutóc, szlovákul: Brutovce, németül: Brutowitz) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Szepesszentlőrinc (Brutovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
Első írásos említés1319
PolgármesterJozef Komara
Irányítószám053 73
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség150 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság864 m
Terület13,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 14″, k. h. 20° 46′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 14″, k. h. 20° 46′ 35″
Szepesszentlőrinc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesszentlőrinc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Lőcsétől 20 km-re északkeletre, a Branyiszkó-hegységben található.

Története szerkesztés

A falu az 1260-as években keletkezett Ragyóc határában, 1319-ben „Brotouch a. n. Senthlorinch” néven említik először. 1351-ben „Scenthlewrinch”, 1494-ben „Bruttocz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1553-ban 3 elhagyott gazdaság és 28 zsellérház állt a faluban. 1787-ben 35 házában 354 lakos élt, közülük 8 nemes volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BRUTÓTZ. Villa Laurentii Brutovitza. Tót falu Szepes Vármegyében, birtokosa a’ Religyiói kintstár, fekszik Szepes Várallyától nem meszsze, ambár határja a’ hegyek megett van, és itten a’ havak későbben olvadván soványságot okoznak; de mivel legelője, és mind a’ kétféle fája van, Szepes Várallya Mező Városban alkalmatos keresetre való módgya, a’ második Osztályba tétetett.[2]

1828-ban 63 háza és 459 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak. Később főként mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak és a környék üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Brutócz, tót falu, Szepes vármegyében, Sáros vgye szélén, Berzeviczéhez 1 1/2 mfdnyire: 451 kath., 8 evang. lak. Kath. paroch. templom. Jó legelő a hegyekben. Erdő. F. u. Horváth, Jancsó, s. m.[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 221 lakosából 220 szlovák volt.

2011-ben 197 lakosából 186 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus temploma a 14. század első felében épült gótikus stílusban, a 18. és a 20. században megújították. Az oltáron álló Madonna-szobor 15. századi, ezen kívül még több 14. századi szobra is van. Harangját 1524-ben öntötték.
  • A faluban számos népi építésű jellegzetes fa lakóház található.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés