Wikipédia

Szerhij Sztanyiszlavovics Rebrov

ukrán válogatott labdarúgó, labdarúgóedző

Szerhij Sztanyiszlavovics Rebrov (ukránul: Сергій Станіславович Ребров; Horlivka, 1974. június 3. –) ukrán válogatott labdarúgó, labdarúgóedző.

Szerhij Rebrov
Személyes adatok
Teljes névSzerhij Sztanyiszlavovics Rebrov
Születési dátum1974. június 3. (49 éves)
Születési helyHorlivka, Szovjetunió
Állampolgárság
Magasság173 cm
Testtömeg71 kg
Posztcsatár / középpályás
Junior klubok
IdőszakKlub
1990–1991URS Sahtar Donyeck
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1991–1992UKR Sahtar Doneck26(12)
1992–2000UKR Dinamo Kijiv189(93)
2000–2004ENG Tottenham60(10)
2003–2004→ TUR Fenerbahçe38(4)
2004–2005ENG West Ham27(1)
2005–2008UKR Dinamo Kijiv52(20)
2008–2009RUS Rubin Kazany31(5)
Válogatottság
1993–1995UKR Ukrajna U2117(7)
1992–2006UKR Ukrajna75(15)
Edzőség
IdőszakKlub
2014–2017Ukrajna Dinamo Kijiv
2017–2018Szaúd-Arábia al-Ahli
2018–2021HUN Ferencváros
2021–2023arab el-Ajn
2023–ukrán Ukrajna
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerhij Rebrov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása szerkesztés

Klubcsapatokban szerkesztés

1990-ben, ifjúsági korú játékosként csatlakozott a Sahtar Doneckhez. 1991-ben, tizenhét évesen mutatkozott be a felnőttek közt, első idényében hét bajnoki mérkőzésen két gólt szerzett a szovjet élvonalban. 1992-ben megalakult az ukrán élvonal, amelynek első idényében 19 mérkőzésen tíz alkalommal talált az ellenfelek kapujába.

Rebrov 1992 augusztusában a kijevi Dinamóhoz szerződött, ahol nemzetközileg is jegyzett csatárpárost alkotott Andrij Sevcsenkóval és ahol az ukrán Premier League történetének legeredményesebb játékosává vált.

Számos kulcsfontosságú gólt szerzett az európai kupasorozatokban is, így a Bajnokok Ligája 1997–98-as és 1998–99-es szezonjában. Utóbbi sorozatban a Dinamo egészen az elődöntőig jutott, ott azonban a Bayern München megállította. Az 1999–2000-es Bajnokok Ligája-sorozatban tíz gólt ért el, beleértve a selejtezők során elért két találatát is.

2000. május 17-én 11 millió fontért a Tottenham Hotspur igazolta le,[1] ahol az első Premier League-szezonjában 29 találkozó során szerzett kilenc gólt, és visszafogottabb teljesítményének oka az addigiaktól eltérő játékstílushoz való nehéz alkalmazkodása volt. A következő szezonban összesen egy bajnoki gólt szerzett, majd a 2001 márciusában kinevezett új edző, George Graham egyre kevesebb lehetőséget adott neki, végül egymást követő két évre a török Fenerbahçe csapatához került kölcsönbe.[2]

2004-ben egyéves szerződést írt alá az akkor a másodosztályban szereplő West Ham Uniteddel, miután a Tottenhamnél lejárt a kontraktusa.[3] Mindössze két alkalommal volt eredményes a csapatban, a bajnokságban elért egyetlen gólját 2004. november 27-én, a Watford elleni 3–2-es győzelem alkalmával szerezte.[4][5]

2005. június 1-jén Rebrov szabadon igazolható játékossá vált, majd úgy döntött visszatér hazájába, illetve a Dinamo csapatához. A 2005–2006-os szezonban 13 góllal a csapat legeredményesebb játékosa lett, a gólok mellett pedig gólpasszokkal is segítette csapatát. A szezon végén az edzők és a játékosok szavazata alapján jelölték az év játékosa díjra.

2007 júliusában ő lett a Dinamo csapatkapitánya. A 2007–2008-as szezon első felében csak hétszer volt eredményes, és bár sok bírálatot kapott, az új edző, Jurij Szjomin érkezésével az ő és a csapat teljesítménye is sokat javult. Bár a szezon végén tárgyalásokat folytattak szerződése meghosszabbításáról,[6] ő végül az orosz Rubin Kazany kétéves ajánlatát fogadta el.

 
Rebrov a Rubin Kazanyban.

2008. március 3-án a Dinamo bejelentette, hogy Rebrov kétéves szerződést írt alá az orosz csapattal,[7] amely kompenzációként 1 millió dollárt fizetett a klubnak, hogy a játékos már a tavasszal kezdődő orosz bajnokság elejétől a csapat rendelkezésére állhasson.[8] Tagja volt a Rubin történetének első bajnokcsapatának a 2008-as szezonban, 24 bajnokin pályára lépve öt góllal járult hozzá a történelmi sikerhez.

2009. július 20-án jelentette visszavonulását, amivel egy időben a Dinamo Kijev tartalékcsapata mellett kezdett el dolgozni.[9] Pályafutása során 425 bajnoki mérkőzésen 145 gólt szerzett, az ukrán élvonal legeredményesebb játékosa lett, és 2012 márciusában az ukrán labdarúgás halhatatlanjai közé is beválasztották (Viktor Leonenko Hall of Fame). 2009 augusztusában az amatőr FK Irpin csapatában visszatért a pályára és játszott például az Ukrán Kupában a Voliny Luck elleni találkozón, de az amatőr ligában is pályára lépett.[10][11][12]

A válogatottban szerkesztés

Az ukrán válogatottban 1992-ben mutatkozott be. Pályafutása során összesen 75 alkalommal lépett pályára a nemzeti csapatban és tizenöt alkalommal volt eredményes.[13] Ezzel 2006-os válogatottbeli visszavonulásakor a negyedik volt a vonatkozó örökranglistán. Pályára lépett a 2006-os világbajnokságon.

Edzőként szerkesztés

2014. április 17-én ideiglenes jelleggel nevezték ki a Dinamo Kijev élére, majd miután a szezon végén kupagyőztes lett a csapattal, szerződését véglegesítették. Két-két bajnoki címet és Ukrán Kupát nyert a csapattal, a 2015–16-os szezonban bejutott csapatával a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Egy évvel korábban, a 2014–2015-ös Európa-liga-sorozatban a csoportkörből is továbbjutott együttesével, a nyolcaddöntőben pedig emlékezetes párharcban búcsúztatták az angol Evertont 6–4-es összesítéssel, Kijevben 5–2-es győzelmet aratva. A negyeddöntőben a Fiorentina ejtette ki a Dinamót. 2017. május 31-én megerősítette, hogy az idény végeztével lejáró szerződését nem hosszabbítja meg és távozik a csapat éléről.[14]

Ezt követően edzősködött Szaúd-Arábiában, majd 2018. augusztus 22-én a Ferencváros vezetőedzője lett. A budapesti csapattal három bajnokságot is nyert, továbbá a 2019–2020-as Európa-liga-sorozatban a csoportkörbe is bejutott a zöld-fehér együttessel.[15] A Bajnokok Ligája 2020–2021-es szezonjában csapatával a selejtezők során kiejtette a Djurgårdens, a Celtic, a Dinamo Zagreb és a Molde csapatát, ezzel pedig 25 év elteltével jutott be a Ferencváros a legrangosabb kupasorozat csoportkörébe.[16]

A 2020-2021-es szezonban sorozatban harmadszor szerzett bajnoki címet a Ferencvárossal, ezzel Rebrov lett a második világháborút követő időszak legeredményesebb edzője a magyar élvonalban, korábban Jimmy Hogan nyert 1916 és 1919 között négy hadibajnoki címet az MTK-val.[17] 2021 júniusában távozott a csapat éléről,[18] majd aláírt az egyesült arab emírségekbeli el-Ajn együtteséhez.[19]

2023. június 6-án bejelentették, hogy 2026-ig ő lesz Ukrajna szövetségi kapitánya.[20]

Statisztika szerkesztés

Klubcsapatokban szerkesztés

Szezon Klub Bajnokság osztálya Bajnokság Országos kupa Nemzetközi kupa Egyéb Összesen
Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok
1991 Shakhtar Viszsaja liga 7 2 3 1 - - - - 10 3
1992 Premjer-liha 19 10 6 1 - - - - 25 11
1992–1993 Dinamo Kijiv 23 5 6 2 2 0 - - 31 7
1993–1994 10 2 1 0 2 1 - - 13 3
1994–95 24 8 6 1 7 1 - - 37 10
1995–1996 31 9 5 1 2 0 - - 38 10
1996–1997 30 20 1 0 4 0 - - 35 20
1997–1998 29 22 7 7 12 8 - - 48 37
1998–1999 22 9 5 5 14 8 - - 41 22
1999–2000 20 18 4 2 16 10 - - 40 30
2000–2001 Tottenham Premier League 29 9 5 3 - - 2 0 36 12
2001–2002 30 1 3 0 - - 6 2 39 3
2002–2003 Fenerbahçe Süper Lig 13 2 - - - - - - 13 2
2003–2004 25 2 3 1 - - - - 30 3
2004–05 West Ham Championship 27 1 2 0 - - 4 1 33 2
2005–2006 Dinamo Kijiv Premjer-liha 27 13 5 1 1 0 1 0 34 14
2006–2007 17 6 2 0 7 2 1 0 27 8
2007–2008 9 1 2 0 5 1 - - 16 2
2008 Rubin Kazany Premjer-Liga 24 5 1 0 - - - - 25 5
2009 7 0 - - - - 1 0 8 0
Dinamo összesen 242 113 44 19 72 31 2 0 360 163
Karrier összesen 423 145 67 25 72 31 15 3 577 204

A válogatottban szerkesztés

Nemzet Évek
Pályára lépések Gólok
Ukrajna 1992 1 0
1993 3 0
1994 - -
1995 - -
1996 5 1
1997 10 3
1998 5 4
1999 10 4
2000 5 0
2001 8 0
2002 7 1
2003 7 0
2004 4 0
2005 3 1
2006 7 1
Karrier összesen 75 15

Góljai az ukrán válogatottban szerkesztés

# Dátum Helyszín Ellenfél Gól Végeredmény Versenysorozat
1. 1996. augusztus 31. Belfast, Észak-Írország   Észak-Írország 0–1 Győzelem 1998-as vb-selejtező
2. 1997. március 23. Kijev, Ukrajna   Moldova 1–0 Győzelem Barátságos mérkőzés
3. 1997. március 29. Tirana, Albánia   Albánia 0–1 Győzelem 1998-as vb-selejtező
4. 1997. augusztus 20. Kijev, Ukrajna   Albánia 1–0 Győzelem 1998-as vb-selejtező
5. 1998. augusztus 19. Kijev, Ukrajna   Grúzia 4–0 Győzelem Barátságos mérkőzés
6. 1998. augusztus 19. Kijev, Ukrajna   Grúzia 4–0 Győzelem Barátságos mérkőzés
7. 1998. szeptember 5. Kijev, Ukrajna   Oroszország 3–2 Győzelem 2000-es Eb-selejtező
8. 1998. október 10. Andorra la Vella, Andorra   Andorra 0–2 Győzelem 2000-es Eb-selejtező
9. 1999. június 5. Kijev, Ukrajna   Andorra 4–0 Győzelem 2000-es Eb-selejtező
10. 1999. augusztus 18. Kijev, Ukrajna   Bulgária 1–1 Döntetlen Barátságos mérkőzés
11. 1999. szeptember 8. Reykjavík, Izland   Izland 0–1 Győzelem 2000-es Eb-selejtező
12. 1999. november 17. Kijev, Ukrajna   Szlovénia 1–1 Döntetlen 2000-es Eb-selejtező rájátszás
13. 2002. április 17. Kijev, Ukrajna   Grúzia 2–1 Győzelem Barátságos mérkőzés
14. 2005. augusztus 17. Kijev, Ukrajna   Szerbia és Montenegró 2–1 Győzelem Barátságos mérkőzés
15. 2006. június 19. Hamburg, Németország   Szaúd-Arábia 0–4 Győzelem 2006-os vb

Edzői statisztika szerkesztés

Legutóbbi frissítés: 2021. június 8.

Csapat –tól –ig Mérleg
M GY D V Győzelem %
  FK Dinamo Kijiv 2014. április 17. 2017. május 31. 136 94 20 22 68.61
  al-Ahli 2017. június 1. 2018. április 19. 38 23 10 5 60.53
  Ferencváros 2018. augusztus 22. 2021. június 4. 132 83 30 20 62.12
  el-Ajn 2021. június 6. 2023. május 27. 73 45 18 10 61.64
  Ukrajna 2023. június 6. jelenleg 0 0 0 0 –
Összesen 307 199 60 48 65.67

Sikerei, díjai szerkesztés

Játékosként szerkesztés

Egyéni elismerései

Edzőként szerkesztés

Egyéni elismerései edzőként
  • Az év legjobb Magyarországon dolgozó külföldi edzője az nb1.hu Magyar Aranylabda-szavazásán (2019)[24]
  • Az év edzője a RangAdó díjátadó gáláján: 2020[25]
  • Az év edzője a RangAdó díjátadó gáláján: 2021[26]

Kitüntetései szerkesztés

  • Az Ukrán Köztársasági Érdemrend II. fokozata[27]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Thorpe, Martin. „Spurs smash record as they land £11m Rebrov”, The Guardian, 2000. május 17. (Hozzáférés: 2008. március 11.) 
  2. ↑ Brennan, Dan: Rebrov to leave Spurs at last. The Guardian, 2003. január 13. (Hozzáférés: 2019. május 10.)
  3. ↑ „Hammers sign Rebrov”, BBC Sport, 2004. július 27. (Hozzáférés: 2008. március 1.) 
  4. ↑ West Ham 3-2 Watford. BBC, 2004. november 27. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  5. ↑ West Ham 3-2 Notts County. BBC, 2004. szeptember 21. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  6. ↑ „Dynamo will extend Rebrov's contract”, Dynamomania, 2008. február 2.. [2008. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. február 2.) 
  7. ↑ „Serhiy Rebrov will move to Rubin”, Dynamo Kyiv official site, 2008. március 3. (Hozzáférés: 2008. március 3.) 
  8. ↑ „Rebrov is moving to Kazan”, Dynamo Kyiv official site, 2008. március 6. (Hozzáférés: 2008. március 29.) 
  9. ↑ „Serhiy Rebrov starts coaching career”, Dynamo Kyiv official site, 2009. július 20. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.) 
  10. ↑ Serhiy Rebrov: I retired just in time (Сергей Ребров: "Вовремя я закончил"). UA-Football, 2009. augusztus 7.
  11. ↑ Ex-stars of "Dynamo" headed by Rebrov lost in the Ukrainian Cup (Екс-зірки "Динамо" на чолі з Ребровим програли в Кубку України). Hazeta po-ukrayinski, 2009. augusztus 7.
  12. ↑ Oleksiy Komarovskyi. Anatoliy Bezsmertnyi: We respect everyone and of nobody we are afraid (Анатолій БЕЗСМЕРТНИЙ: «Всіх поважаємо і нікого не боїмося»). Sport.ua, 2010. augusztus 17.
  13. ↑ „Serhiy Rebrov - International Appearances”, The Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation 
  14. ↑ ESPNFC: Soccer Rebrov named Dynamo Kiev manager. [2020. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  15. ↑ Hungary's Ferencvaros names Rebrov as manager to replace Doll. Reuters.com . (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  16. ↑ Nulla nulla, de hatalmas diadal: BL-csoportkörös a Ferencváros!. NSO , 2020. szeptember 30.
  17. ↑ NB I: Rebrov az elmúlt 100 év legeredményesebb külföldi edzője. NSO , 2021. április 21.
  18. ↑ NB I: Rebrov elmondta az NS-nek, már nem ő a Ferencváros edzője – hivatalos. NSO , 2021. június 4.
  19. ↑ Edzősors: máris megvan Szerhij Rebrov új csapata – hivatalos. NSO , 2021. június 6.
  20. ↑ nemzetisport.hu: Edzősors: az FTC korábbi edzője lett hazája szövetségi kapitánya – (magyar nyelven). NSO.hu, 2023. június 7. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  21. ↑ FTC: 31 játékossal lett meg a 31. arany – ők a bajnokok. Nemzeti Sport Online, 2020. június 16.
  22. ↑ FTC: ők hozták össze a 32. aranyérmet – a bajnokok névsora. Nemzeti Sport Online, 2021. április 20.
  23. ↑ Rebrov ahogy harcolni, edzősködni sem tér vissza Kijevbe (magyar nyelven). Rebrov ahogy harcolni, edzősködni sem tér vissza Kijevbe, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  24. ↑ 22. Magyar Aranylabda-díj: tarolt az RB Leipzig és az FTC. nb1.hu (2020. január 8.) (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  25. ↑ NB I: Rebrov az idény legjobb edzője, Bolla az év felfedezettje. www.nemzetisport.hu (2020. július 1.) (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  26. ↑ „Díjátadás: Szerhij Rebrovot választották az élvonal legjobb edzőjének”, Nemzeti Sport Online, 2021. május 10. (Hozzáférés: 2021. május 10.) 
  27. ↑ Ukrajna: állami kitüntetést kapott Szerhij Rebrov. www.nemzetisport.hu (2020. augusztus 26.) (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerhij_Sztanyiszlavovics_Rebrov&oldid=26561690”