Szerkesztő:Einstein2/sport
Magyarország sportélete a magyar kultúra szerves részét képezi. A szervezett formában történő testgyakorlás kezdetei a 19. század első felében, az első sportegyesületek megjelenésének idején alakultak ki az országban; az első népszerű sportágak között volt az atlétika, a birkózás, az evezés, a labdarúgás, a kerékpározás, a vívás és a torna. Az újkori olimpiai játékok megalakulásával számos további sportág honosodott meg, és Magyarország már a századfordulótól kezdve a világ egyik legsikeresebb nemzetévé vált sporteredmények szempontjából.
A legnagyobb sikerek – részben a kommunista rendszer támogatásának köszönhetően – az 1950-es évek során születtek, ezt az időszakot tartják a magyar sport aranykorának. Az 1990-es évek második felétől – az egyesületek és az igazolt sportolók számának csökkenése miatt – kisebb visszaesés következett be a magyar sportélet eredményességében, de még így is benne maradt a világ élvonalában. A sikersportágak között tartják számon a vízilabdát,[1] a kajak-kenut,[2][3] a vívást,[1] az öttusát,[1] a birkózást[2] és az úszást.
A legnépszerűbb tömegsportoknak a labdarúgás és a kézilabda számítanak. Az olimpiai sportágak összefogásáért a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) felel, de az egyes sportágak többsége is rendelkezik szakszövetséggel. Ezek mellett működnek továbbá egyetemisport-, diáksport-, parasport-, szabadidősport- és egyéb szövetségek is. A magyar sportélet irányításával járó állami feladatokat a Sportért Felelős Államtitkárság látja el.
Története szerkesztés
A szervezett sportélet kialakulása (1800–1889) szerkesztés
Sportágak szerkesztés
Asztalitenisz szerkesztés
Atlétika szerkesztés
Autó- és motorversenyzés szerkesztés
Birkózás szerkesztés
Cselgáncs szerkesztés
Evezés szerkesztés
Golf szerkesztés
Gyorskorcsolya szerkesztés
Jégkorong szerkesztés
Kajak-kenu szerkesztés
Kézilabda szerkesztés
Kosárlabda szerkesztés
Labdarúgás szerkesztés
Lovaglás szerkesztés
Műkorcsolya szerkesztés
Ökölvívás szerkesztés
Öttusa szerkesztés
Röplabda szerkesztés
Sakk szerkesztés
Sportlövészet szerkesztés
Súlyemelés szerkesztés
Tenisz szerkesztés
Torna szerkesztés
Úszás szerkesztés
Vívás szerkesztés
Vízilabda szerkesztés
Olimpiai játékok szerkesztés
Parasport szerkesztés
Népszerűség szerkesztés
http://handball.hu/2010/06/09/a_kezilabda_a_masodik_legnepszerubb/ http://hvg.hu/sport/20101013_ujra_sportnemzet_lehet_a_magyar/
Szervezeti háttér szerkesztés
Elismerés szerkesztés
Média szerkesztés
Létesítmények szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Vincze Szabolcs: Valóban veszélyben vannak a magyar olimpiai sikersportágak?. HVG, 2011. november 15. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
- ↑ a b Vincze Szabolcs: Veszélyben vannak-e a magyar olimpiai sikersportágak?. HVG, 2011. december 15. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
- ↑ Serényi Péter: Kajak-kenu: a megbízható magyar sikersportág. Origo, 2002. szeptember 2. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
Források szerkesztés
- Kun László: IX. Sport, szórakozás: Sport. In Magyarország a XX. században. Főszerk. Kollega Tarsoly István. III. kötet: Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Szekszárd: Babits Kiadó. 1998. 575–634. o. ISBN 963-9015-08-3 Online hozzáférés
- A testkultúra sportformáinak 1896 előtti térnyerése. 576–581. o. Online hozzáférés
- A millenniumi rendezvények és az újkori olimpizmus hatása. 581–586. o. Online hozzáférés
- A sportágak iránti érdeklődés változásai a századfordulón. 586–593. o. Online hozzáférés
- Az etatizmus szellemében korszerűsített testnevelés és sport korszaka (1920–1944). 593–606. o. Online hozzáférés
- A szovjet típusú államszocialista sportmodell alternatívái (1944–1956). 606–613. o. Online hozzáférés
- Az államszocialista sportvezetés „legvidámabb barakk”-ja (1956–1989). 613–619. o. Online hozzáférés
- Az átalakulás korszaka (1989-től). 619–621. o. Online hozzáférés
- Zeidler Miklós: A Labdaháztól a Népstadionig: Sportélet Pesten és Budán a 18–20. században. Pozsony: Kalligram. 2012. ISBN 978-80-8101-606-6
- „Ember’ képét hordó Majom forma Lajhár”. Felvilágosodás-kori magyar nyelvemlékek a testgyakorlás hasznáról. 13–50. o.
- Angol hatások a magyar sport kezdeteire. 51–104. o.
További információk szerkesztés
- A Wikimédia Commons tartalmaz Einstein2/sport témájú kategóriát.