Szerkesztő:Joliet Jake/inter

Intercisa a Római Birodalom pannóniai határát védő katonai tábor volt a mai Dunaújváros területén. A római tábor a Duna vonalát követő védműrendszer (limes) része volt, a Daciába vezető ókori út dunai átkelőjét biztosította.

Nevének eredete

Intercisa neve feltehetőleg a latin intercidere, azaz félbevág, feloszt ige múlt idejű melléknévi igenév alakjából, vagyis a interciso – félbevágott, felosztott szóból származik, utalva arra, hogy az erőd építésekor északra és délre már álltak táborok, így az újonnan épített tábor az azok között húzódó utat mintegy félbevágta.

Története

Az első római csapat neve, amely Vespasianus császár idejében (69–79) jelent meg a mai Dunaújváros területén, ala Asturum II. volt. Az első fapalánkkal erősített tábort Domitianus római császár uralkodása alatt, az ala I. Augusta Ituraerorum nevű, ötszáz fős íjász lovascsapat építette meg a mai Öreghegy északi végében, az 90–92 évek tájékán. A nem tiszta négyszög alakú, 175×240 m oldalhosszú palánktábor falai úgy épültek, hogy egymásról 2,5 méterre 25–30 cm átmérőjű cölöpöket vertek le. A falak belső oldalát földdel töltötték fel. A palánktábor 167-ben, a markomannok és szarmata törzsek szövetségével a rómaiak ellen vívott háborúban pusztult el.