Szerkesztő:Jzana/Ungvári Vilmos
| Ungváry Vilmos | |
| Született | Mojzsisovics Vilmos János 1833. december 26. Szarvas |
| Elhunyt | 1902. november 2. (68 évesen) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Mogyoróssy Paulina (1860), Békési Etelka (1885) |
| Foglalkozása | általános mérnök, vízszabályozási szakértő, műpártoló |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ungvári Vilmos (Szarvas, 1833. december 24.) általános mérnök[1][2], műpártoló
Családja szerkesztés
Apja Mojzsisovics Sámuel (1797. II. 12.-1861. XI. 6.) nemzetőr, bíró[3]. Anyja rettegi Unghváry Eszter (1803. VIII. 15.-1865. XII. 4.).
Gyermekei Mogyoróssy Paulával[4] kötött házasságából: Mojsisovics (Ungvári) Vilmos, Mojsisovics (Ungvári) Margit.
1885-ben felvette az anyja nevét, amelyet gyermekeire is kiterjesztett. Neve ettől kezdve Ungvári Vilmos.
Békési Etelkával[* 1] kötött házasságából Ungvári Eszter színművész énekes (Kolozsvár), Ungvári Mária Etelka színművész (Komárom), Ungvári Attila Árpád matematika tanár.
Névhasználat szerkesztés
E szócikk Ungvári Vilmosként említi őt. Születési neve egy nemesi birtok nevéből származik, amely Zsolnától keletre fekszik: Majosfalva. A név eredeti helyesírása Mojzsisovics (szlovák átiratban Mojžišovič).[5]
A szarvasi evangélikus anyakönyvek több változatban tartalmazzák a családnevét testvéreinek születési bejegyzésénél: Mojzsisovitz, Mojsisovics, Mojsisovicz (az ő esetében is), Mojzisovics, Mojzsisovits, Mojzsicsovicz. Anyjának neve ugyanott: Ungvári, Unghváry, Ungváry.
A belügyminiszteri határozatban (1885 augusztus) az Ungvári Vilmos nevet hagyták jóvá. Az anyai ágon örökölt »rettegi Unghváry« név használata nem hivatalos, de elterjedt és általánosan ismertté vált.
Szakmai pályafutása szerkesztés
Tanulmányait a bécsi Műszaki Egyetemen[* 2] végezte 1852 és 1858 között.[* 3] Tanulmányai alatt megalakította a bécsi magyar kört, amelynek kizárólag szépirodalmi célkitűzései voltak. Kezdeményezésére Vajda Péter költő mellszobrát, Dunaiszky alkotását több nagyvárosban is felállították[* 4]. Ungvári (még Mojsisovics néven) 1858-ban általános mérnöki diplomát szerzett.[7] Első munkája a nagyváradi római katolikus püspökség birtokainak felmérése volt (akkori szóhasználattal: triangulálta és tagosította).
1859-ben meghívásra állami szolgálatba lépett. Közszolgálatba lépve a királyi főmérnöki titulust használhatta. Fő tevékenysége a Vág folyó árvízvédelmi és vízszabályozási munkálatai voltak. A folyamszabályozási tevékenységét önálló közleményekben és hivatalos jelentésekben hozta nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatos földmérési tevékenységét állandó munkatársként Albert öccsével (1842-1919) együtt végezte, akinek szintén mérnöki végzettsége volt.[8] Albert később szintén nevet változtatott, ő is felvette az Ungvári nevet.
Szakmai és személyes naplóját az esztergomi főszékesegyházi könyvtárban őrzik [8]. Ebből kítűnik, hogy a Vág folyó szabályozása nemcsak mérnöki, hanem jelentős mennyiségű szervezési munkát is igényelt.
Műpártolói tevékenysége szerkesztés
Vajda Péter költő emlékének fenntartását már diákkorában kezdeményezte. A festészet iránti vonzalmához több olaszországi és svájci tanulmányútja járult hozzá; ekkor személyesen is megismerkedett Munkácsi Mihállyal.[9] Munkácsinak a Honfoglalás című képéhez adatokat gyűjtött, leginkább a népviseletekre vonatkozóan.[10]
Mint közleményjegyzékéből kitűnik, támogatta a fiatalok testnevelését is.
Pályája végén különös figyelmet szentelt a magyar nyelvű színjátszásra. Három gyermeke is színész lett: Vilmos, Eszter és Mária.
Közleményei szerkesztés
A Pallas lexikon pótkötete a következő publikációs listát közli:
- Előterjesztés a Körös-Berettyó folyók szabályozásáról (1865)[11]
- Emlékirat a körösvölgyi árvizek okairól (1869)
- Felső-Olaszországi útiprogramm (1867)
- A tornászat fontossága és tornászati teendőink Békés vármegyében (1869)
- Az alföldi szárazság és ínségről (1863)[12]
- A lipcsei nemzetközi malmászati kiállításról (1869)
- Emlékirat a vágszabályozási munkálatok mikénti végrehajtásáról (1870)[13]
- Vélemény a Vág folyó balpartján fekvő ártér védelméről (Nyitra 1874)[14]
- A nyitrai vágbalparti társulat alapszabályai (1874)
- Emlékirat a Vág völgyében kifejthető öntöző csatorna-rendszerekről (1874)
- A Vág-Nyitra-Zsitva-Dudvágvölgy vízszabályozási és földöntözési rendszere (1874, Párisban s Székesfehérváron kitüntetett művek)
- A Vágvölgy vízrajzi, szabályozási és földöntözési viszonyainak leírása, a Holeska patak malmainak rendezései 1880, kitüntetett mű
- A Duna, Vág, Nyitra, Garam és Ipoly völgyében kifejthetö öntözési csatornarendszerekről (1877)[15]
- Északnyugati Magyarország földtani viszonyai és nagy térképe (1877)
- Felső-Olaszország vízrajzi és földöntözési szerkezete (1877) A vág-völgyi mesterséges haltenyésztés feltételei és egy minta-haltenyésztö terve (1877)
- Pálffy Mór gróf szomolányi mesterséges haltenyésztésének ismertetése (1878)
- Emlékirat országos mintaföldöntözés létesítéséről (1874)
- Emlékirat a pozsonyi magyar színészet állandósításáról (1892)
- Előterjesztés és milléniumi indítvány Pozsony vármegyében a nemzeti kultúra fejlesztése és a magyar színészet állandósítása érdekében (1893)[16]
- Emeljünk emléket Madáchnak (1893)
- Pozsonyi Toldy-kör emlékirata a magyar színészet állandósításáról (1864)
- Munkácsy Mihály és a Honfoglalás képe (1893)
- Mi volt valódi oka a magyarok Ázsiából való kivándorlásának ? (levél Zichy Jenő grófhoz Tifliszbe, 1895)
- Pozsony jövője és a magyar színészet (1897)
- Az U.-nemzetség genealógiája (1897
- A pozsonyi magyar színészet történetéhez adatok (1898)
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ Születési neve: Brachtl Jozefa Anna Etelka
- ↑ Bécsi Politechnikum[6] jelenleg Műszaki Egyetem
- ↑ Apja (Sámuel) nemzetőri tevékenysége miatt 1849-1854 között nagváradon börtönbüntetését töltötte, ahonnan Mojzsisovics György bécsi orvos, Sámuel testvérének közbenjárására szabadult
- ↑ Vajda Péter szobrát Ungvári iskolájában, Szarvason is felállították
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Szinnyei József: Unghváry Vilmos (János, rettegi). Magyar írók élete és munkái. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ Kenyeres Ágnes: Unghváry Vilmos János. Országos Széchényi Könyvtár, 1990. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
- ↑ Szinnyei József: Mojsisovics Sámuel. Magyar írók élete és munkái. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ Gyevnár Erika: A gróf Breda és a Vásárhelyi család genealógiája – Gevnár Erika tollából. Nobilitas Annno Alapítvány, 2015. (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
- ↑ Background. Mojzsis János Gusztáv György Ede. (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ Bécsi Politechnikum
- ↑ Pallas lexikon Pótkötet 748. oldal. Pallas. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ a b Muzslainé Zsitva Ágnes: Egy kulturmérnök naplója 1871-ből. (Hozzáférés: 2016. február 1.) A napló néhány kézírásos lapja maradt fent
- ↑ Péter Bertus-Barcza: Amiről egy milleniumi képeslap mesél.... National Geographic, 2008. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
- ↑ Prém József (1904). „Munkácsy dolgozótársai”. Művészet (4), 269-271. o.
- ↑ Babinszky Edit (2018). „Térképek a múltbó. A körözsi vízszerkezet”. Élet és tudomány 73 (50), 747. o. a névváltoztatásra való utalás téves
- ↑ Unghváry Vilmos János: Az alföldi szárazság és ínségről, 1863. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
- ↑ Lósy-Schidt Endre (1936). „Technikatörténeti gyűjtőtárunk gyarapodása 1926-ban”. Magyar mérnök és építész egylet közlönye 60 (31). A Vág jobb- és balpartjának szabályozási térképei
- ↑ Lósy-Schidt Endre (1936). „Technikatörténeti gyűjtőtárunk gyarapodása 1926-ban”. Magyar mérnök és építész egylet közlönye 60 (34), 226. o. Áttekintési térkép a Vágvölgy 1870-1872 évi felméréséről
- ↑ (1877) „A párizsi közkiállításra”. A Hon 190 (15), 136-137. o. Többek között: A Vágbalparti földöntözési rendszer áttekintési térképe
- ↑ József, Szinnyei. Magyar írók élete és munkái; Unghváry Vilmos (János, rettegi). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 337. o. (1891)