Szerkesztő:Karmela/Hangnemtípus
Új fejezet ->[1]
Új alfejezet szerkesztés
Hangnemtípus - anyaggyűjtés szerkesztés
Források szerkesztés
ZeneilexGörög szerkesztés
Zenei lexikon Szabolcsi Bence - Tóth Aladár Budapest - 1935 http://www.terrasoft.hu/kultura/kaboca/zeneilex/gorog.txt
SzaZsoSzak szerkesztés
Magyar Nyelvőr – Szabó Zsolt: A zenei szaknyelv néhány kérdése http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124104.htm
Tonart szerkesztés
http://de.wikipedia.org/wiki/Tonart
Tongeschlecht szerkesztés
http://de.wikipedia.org/wiki/Tongeschlecht
KeZeAlap szerkesztés
Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek
PiTiHatás szerkesztés
Pintér Tibor: "A hangnemek hatásesztétikájának kritikai vitája a 18. századi német zeneesztétikában." Laokoón, 2. (2002-2003), http://laokoon.c3.hu http://laokoon.c3.hu/2/pt_hangnem.html
PiTiKotta szerkesztés
Pintér Tibor: Kottatár http://emc.elte.hu/~pinter/index.kotta.html
Az e lapról letöltheto" partitúrák oktatási segédanyagok, internetes "public domain"-ekro"l származnak, jogdíj nem terheli o"ket. Nem kereskedelmi szándékú másolás, sokszorosítás megengedett. Non-commercial copying, printing welcome. Nicht-kommerzielle Vervielfältigung, Ausdrückung erwünscht.
WeLeoÖsszh szerkesztés
WEINER LEÓ: AZ ÖSSZHANGZATTAN ELŐKÉSZÍTŐ ISKOLÁJA. Bp. 1952
Témakörök szerkesztés
Hangskálák rokonsága szerkesztés
Rokonnak szokás nevezni azokat a skál´kat, amelyekben több az egyezö" hang, é legközelebbi rokonnak, amelyekben az egyezö" hangok túlnyomó többségben vannak. (Példa: Cdúr - G-dúr) Valamely dúrskálából úgy képezzük a hozzá legközelebbi rokon dúr skál´t, hogy ezt a régi skála kvintjén kezdjük, és az új alaphangtól sz´mított hetedik hangot felemeljük. →#KeZeAlap
Hangnem vs. hangfaj szerkesztés
Helyesebb volna hangnem helyett a „hangfaj” kivejezés, mert „nem” ben csak a dúr és a moll különbözik egymástól. A különböző módosításokat tartalmazó skálák azonban mind dúrskálák, tehát „nem”-ben egyeznek, csak „faj”-ban különböznek (a „faj” a „nem”-nek alosztása). Azonban a hangnemnek a hangfaj kifejezés helyett való használata annyira begyörkeresedett és általánossá vált, hogy az már nem okoz semmi értelmi zavart. →#KeZeAlap 128.o.
A hangnem kifejezésről írja Weiner Leó: „Helyesebb volna: «hangfaj«. A különböző durok «faj«-ban különböznek, de «nem«-ben egyeznek (t.i. valamennyien durok). […] Viszont dur és moll egymásnak «nem«-beli ellentétjei; csak az egymáshoz való viszonyukat tekintve beszélhetnénk valamely durról és mollról úgy, mint különböző «hangnemek«-ről. - A német «Tonart« kifejezést pontosabban adja vissza a «hangfaj« szó, viszont «hangnem« inkább «Tongeschlecht«-nek felel meg.” →#We1952
Hangnem, tonika, tonalitás, tonális összetartozás szerkesztés
Hangnemnek nevezzük a dallamban foglalt hangkészlet hangjainak összesség´t, a hangoknak egymáshoz való vonzódását (egy családba tartozását) s így valamennyinek egy közös alap: tonika köré való csoportosulását. A dallam hangjainak egy tonikához való tartozását nevezzük tonalitásnak, a közös tonikától való függést pedig tonális összetartozásnak →#KeZeAlap127.o.
Hangnem vs. Hangsor szerkesztés
A hangnem és a hangsor nem ugyanaz. A dallam hangjainak összessége: a hangnem, e hangoknak fok szerinti egymásutánja: a hangsor. A skála is beletartozik egy hangnembe, de míg az utóbbi szempontjából mindegy, hogy a hangok miképpen helyezkednek el, a hangsor szempontjából lényeges a magasság szerinti elrendezettség. A hangnem az élő zene, ahangsor csak a zene anyaga (a zene téglái) magasság szerinti rendszerezésben. Tehát hangsort, skálát mondunk, hamikor a hangok sorrendje a fontos, de hangnemet mondunk, ha azt összetartozás szempontja a lényeges. →#KeZeAlap 127.o.
A hangnem kifejezésről írja Weiner Leó: „Helyesebb volna: «hangfaj«. A különböző durok «faj«-ban különböznek, de «nem«-ben egyeznek (t.i. valamennyien durok). […] Viszont dur és moll egymásnak «nem«-beli ellentétjei; csak az egymáshoz való viszonyukat tekintve beszélhetnénk valamely durról és mollról úgy, mint különböző «hangnemek«-ről. - A német «Tonart« kifejezést pontosabban adja vissza a «hangfaj« szó, viszont «hangnem« inkább «Tongeschlecht«-nek felel meg.” →#WeLeoÖsszh 5.o.
Tonart, Tonleiter, Tongeschlecht szerkesztés
Zur Benennung einer Tonart gehört die Angabe einer Tonleiter und eines Grundtons, auf dem diese Leiter aufbaut [1]. Beispiele für Tonarten sind A-Dur oder cis-Moll. In der abendländischen Musik ist es üblich, nur das Tongeschlecht anzugeben, da nur zwei Tonleitern, Dur und Moll, verwendet werden. Jedoch gibt es in der Musik außer Dur und Moll durchaus einige weitere Tonleitern, so dass die Begriffe Tongeschlecht und Tonleiter nicht gleichgesetzt werden dürfen (daneben verwechseln viele Menschen auch "Tonleiter" mit "Tonart"). Zum Beispiel verwendet die Tonart „F-Lydisch“ die Lydische Kirchentonleiter. Diese Skala ist vom Tongeschlecht her "Dur" (sie enthält eine große Terz), aber sie ist nicht identisch mit der "Dur-Tonleiter" (Ionisch).→#Tonart
A hangnemek hatása szerkesztés
- Platon <Állam>-ában bizonyos hangnemeket kizár államkormányzói nevelése
rendszerébõl. →#ZeneilexGörög
Versikék szerkesztés
- A hangnemekről alkotott versikék:
- Géza Diót Árul, Ezért Hatost FISZetnek
- Feri Bőven ESZik ASZtal DESZkán GESZtenyét
→[2]
- a hegedü" húrjai:
- Geige Du Alter Esel