Wikipédia

Szerkesztő:Pkunk/tmp0

< Szerkesztő:Pkunk

Története szerkesztés

 Bővebben: Az IBM története

Az 1880-as években létrejöttek azok a technológiák, amelyek kialakították az International Business Machines (IBM) magját. Julius E. Pitrap 1885-ben szabadalmaztatta a számító mérleget (computing scale);[1] Alexander Dey feltalálta a tárcsás időrögzítőt (dial recorder) (1888);[2] Herman Hollerith szabadalmaztatta elektromos tabulátorát;[3] és Willard Bundy 1889-ben feltalálta a blokkolóórát (time clock), amely papírszalagon rögzítette a munkások érkezését és távozását.[4] 1911. június 16-án New York államban Charles Ranlett Flint, a kor egyik közismert trösztszervezője a négy cég összefogásával megalakította a Computing-Tabulating-Recording Company (CTR) nevű céget, melynek központja a New York állambeli Endicottban volt. [5] [6] Az öt cégnek 1300 alkalmazottja volt és számos irodája és üzeme a Endicottban, Binghamtonban, továbbá New York; Dayton (Ohio); Detroit; Washington; és Toronto városokban. Ez a cég különféle berendezéseket forgalmazott és kölcsönzött, a bolti mérlegektől kezdve az ipari időrögzítő készülékeken, hús- és sajtszeletelő gépeken át, a tabulátorokig és lyukkártyákig bezárólag. Thomas J. Watson, Sr., miután a National Cash Register Company tulajdonosa, John Henry Patterson kirúgta a cégéből, Flinthez fordult, aki 1914-ben állást ajánlott neki a CTR-ben.[7] Watson mint vezérigazgató csatlakoztott a CTR-hez, majd 11 hónappal később elnökké lépett elő, mikor az NCR-ben töltött idejére vonatkozó bírósági ügyek megoldódtak.[8] Mivel jól ismerte Patterson úttörő üzleti gyakorlatát, Watson nekilátott az NCR-ben elsajátított fogásokat a CTR cégeire alkalmazni.[9] Bevezette az eladási szabályokat, „a nagylelkű eladási ösztönzőket, az ügyfélszolgálat központi szerepét, ragaszkodott a jól ápolt, sötét öltönyös értékesítő ügynökökhöz és hittérítői buzgalommal igyekezett belenevelni a vállalati önérzetet és lojalitást minden dolgozóba”.[10][11] Kedvenc jelszava, a „THINK” – „Gondolkozz” – felszólítás mantrává, szüntelenül ismételt mágikus formulává vált a C-T-R-alkalmazottak körében.[10] Watson első négy éve alatt a bevétel 9 millió dollárra növekedett és a vállalat tevékenységi területét kiterjesztették Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára.[10] Watsonnak soha nem tetszett a C-T-R ügyetlenül kötőjelekkel elválasztott neve, ezért 1924. február 14-én úgy döntött, hogy lecseréli azt a sokkal kifejezőbb, terjeszkedést sugalló „International Business Machines” – Nemzetközi Üzleti Gépek – elnevezésre.[12] 1933-ra a leányvállalatok többsége beolvadt az IBM-be.[13]

 
A NACA kutatói IBM 704-es elektronikus adatfeldolgozó gépet használnak, 1957

1937-ben az IBM tabulációs berendezései lehetővé tették a szervezetek számára addig elképzelhetetlen mennyiségű adat feldolgozását. A cég ügyfelei között megtalálható az Egyesült Államok kormánya, amely első ízben kísérelte meg 26 millió ember foglalkoztatási adatainak kezelését, a Társadalombiztosítási Törvénynek (Social Security Act) megfelelően,[14] valamint a Harmadik Birodalom,[15][16] nagyrészt az IBM német leányvállalatán, a Dehomag-on[17] keresztül. A cég a második világháború alatt ugyanakkor kézifegyvereket gyártott az amerikai hadsereg számára (M1-es karabélyt és Browning puskákat).

1949-ben idősebb Thomas Watson létrehozta az IBM World Trade Corporation-t, az IBM leányvállalatát, amely a külföldi műveletekre összpontosított.[18] 1952-ben az ifjabb Thomas J. Watson, Jr. lett a cég elnöke, ezzel véget ért apjának majdnem 40 éves vezetői időszaka. 1956-ban Arthur L. Samuel az IBM Poughkeepsie-beli laboratóriumában egy IBM 704-es gépen dámajátékot játszó programot készített, egy olyan módszert alkalmazva, amelyben a gép képes volt „tanulni” a lejátszott partik menetéből. Ezt tartják az első „öntanuló” programnak, a mesterséges intelligencia koncepció első gyakorlati bemutatásának. 1957-ben az IBM kifejlesztette a FORTRAN tudományos célú programozási nyelvet. 1961-ben az IBM kifejlesztette az SABRE helyfoglalási rendszert az American Airlines számára, és 1961. július 31-én bemutatta a rendkívül sikeres IBM Selectric írógép-típust. 1963-ban az IBM munkatársai és számítógépei segítették a NASA-t a Mercury-programban a Föld körüli pályák követésében. Egy évvel később a cég áthelyezte a cégvezetés székhelyét New York városából a New York állambeli Armonkba. Az évtized második felében az IBM folytatta részvételét az űrprogramokban, így közreműködött 1965-ben a Gemini, 1966-ban a Saturn rakéták repüléseiben és az 1969-es holdraszállásban is.

 
Egy IBM System/360 számítógép a Michigani Egyetemen, 1969

1964. április 7-én az IBM bejelentette első számítógéprendszer-családját, az IBM System/360-at. Ezeket 1964 és 1978 között forgalmazták, és ez volt az első számítógépcsalád, amelyet úgy terveztek, hogy lefedje az alkalmazások teljes körét, a legkisebbtől a legnagyobbig, a tudományos és az üzleti területet egyaránt. Ezzel jelent meg a gyakorlat, hogy a cégek úgy tudták feljavítani a számítási kapacitásukat, hogy nem kellett átírni a meglévő alkalmazásokat újabb hardverkörnyezetre. Ezt követte 1970-ben az IBM System/370. A 360 és a 370 sikere együttesen az iparág domináns nagyszámítógépévé és számítástechnikai platformjává emelte az IBM nagygépeket ebben az időszakban, egészen az 1980-as évek elejéig. Ezek, a rajtuk futó operációs rendszerek, például az OS/VS1 és MVS, és az azokra épülő köztes eszköztár, mint a CICS tranzakciókezelő monitor, szinte teljesen egyeduralkodóvá tették a céget a számítógépes iparágban és piaci részesedésük miatt az IBM termékek szinonimájává váltak.[19]

1974-ben az IBM egyik mérnöke, George J. Laurer kifejlesztette az univerzális termékkódot (Universal Product Code, UPC).[20] A pénzügyi swap-ügyletek először 1981-ben kerültek a nyilvánosság elé, amikor az IBM a Világbankkal kötött swap-megállapodást.[21] Az eredetileg IBM 5150 jelölésű IBM PC-t 1981-ben vezették be, és az hamarosan ipari szabvánnyá vált. 1991-ben az IBM eladta Lexmark nyomtatógyártó céget.

1993-ban az IBM 8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el – akkoriban a legnagyobbat az amerikai cégtörténelemben.[22] Az RJR Nabisco-tól Lou Gerstnert kérték fel vezérigazgatónak, hogy állítsa talpra a céget.[23] 2002-ben az IBM megszerezte a PwC tanácsadócéget. 2003-ban az IBM egy projektet indított a vállalati értékek újradefiniálására. Ennek során a cég online megbeszéléseket szervezett, amelyekben 50 000 munkavállaló vett részt, több mint 3 napon át. Eredményül három modern üzleti, piaci és munkavállalói nézetet kaptak: „Elkötelezettség minden ügyfél sikere érdekében”, „A lényeg az innováció – cégünknek és a világnak is”, „Bizalom és személyes felelősség minden kapcsolatban”.[24][25]

 
IBM találmányok: merevlemez, DRAM, UPC vonalkód, és mágnescsíkos kártya

2005-ben a cég eladta személyi számítógép-üzletágát a kínai Lenovo-nak, és ugyanebben az évben megállapodást kötött a Micromuse megvásárlására.[26] 2009-ben megvásárolta az SPSS Inc. szoftvergyártó céget. Ugyanebben az évben az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama az USA Tehchnológiai és Innovációs Nemzeti Érdemérmét (National Medal of Technology and Innovation) adományozta a cégnek, az IBM Blue Gene szuperszámítógépes programját díjazva ezzel. 2011-ben az IBM Watson mesterséges intelligencia-programja a világ figyelmének központjába került, mikor fellépett a Jeopardy! kérdezz-felelek showban és megnyerte azt, a bajnok Ken Jennings és Brad Rutter ellenében. A cég ugyanebben az évben június 16-án ünnepelte fennállásának 100-ik évfordulóját. 2012-ben az IBM bejelentette, hogy megállapodást kötött a Kenexa cég megvásárlására, és egy évvel később megvásárolta a SoftLayer Technologies vállalatot, egy webszolgáltató céget, 2 milliárd dollár körüli összegért.[27]

2014-ben az IBM bejelentette, hogy eladja x86 szerver-részlegét a Lenovónak 2,1 milliárd dollárért.[28]

Ugyanebben az évben az IBM több nagyobb céggel kötött együttműködési megállapodást jelentett be, így az Apple Inc.,[29][30] Twitter,[31] Facebook,[32] Tencent,[33] Cisco,[34] UnderArmour,[35] Box,[36] Microsoft,[37] VMware,[38] CSC,[39] Macy's,[40] Sesame Workshop,[41] a Sesame Street anyavállalata, és a Salesforce.com cégekkel.[42]

2015-ben az IBM két jelentős akvizíciót jelentett be: a Merge Healthcare-t 1 milliárd dollárért[43] és a The Weather Company összes digitális vagyonát, beleértve a Weather.com és a Weather Channel mobilalkalmazást is.[44][45] Ebben az évben az IBM kutatói megalkották a „A Boy and His Atom” (Egy fiú és az atomja) c. filmet, ez volt az első olyan film, amely molekulákkal mesél el egy történetet. 2016-ban az IBM megvásárolta a Ustream videokonferencia-szolgáltatást és új felhő-videóegységet hozott létre.[46][47] 2016. áprilisában 14 éves mélypontot ért el a negyedéves eladásokban.[48] A következő hónapban a Groupon beperelte az IBM-et szabadalmi jogsértés miatt, két hónappal azután, hogy az IBM bírósági eljárást indított a Groupon ellen, ugyancsak szabadalmi jogsértés miatt.[49]


Lectus elementum szerkesztés

Integer a lectus elementum, rhoncus quam ac, sollicitudin massa. Morbi molestie placerat 0b tristique. Donec blandit convallis nisi, convallis malesuada orci aliquet eget. Pellentesque rutrum eget velit id sagittis. Pellentesque vitae magna id dui auctor tempor ac eu erat. Nam velit tellus, tristique a congue vel, venenatis et mauris. Donec sodales tellus commodo magna tempor, at ullamcorper lectus lacinia.

Praesent ac arcu dui. Nulla vitae consectetur elit. Maecenas ac tortor quis lectus dapibus mollis. Integer at nisi a mi dapibus auctor. Integer sollicitudin lacus id sem porta, non condimentum turpis ornare. Maecenas vulputate dui sit amet porttitor commodo. Ut neque tellus, convallis eget urna non, tincidunt tempus diam. Etiam in volutpat nulla. Sed nec nisl pretium libero ultrices blandit a vel neque. Etiam leo nisi, pellentesque sit amet diam a, laoreet imperdiet ipsum. Pellentesque id elementum enim. Class aptent taciti sociosqu ad litora torquent per conubia nostra, per inceptos himenaeos. Aliquam lorem nisl, vehicula in aliquam eu, hendrerit et ante. Duis scelerisque velit vel consectetur euismod. Duis rutrum, justo in interdum tempus, sapien massa fringilla dui, a tristique odio felis ac libero. Vivamus at elit in ante pharetra pretium sit amet vitae tellus.

Morbi a accumsan lorem. Phasellus gravida lacus vel lacinia semper. Duis tempor tristique sagittis. Suspendisse porta egestas odio a volutpat. Nunc gravida metus vitae tortor tempor rhoncus. Pellentesque eu volutpat sem. Nulla facilisi. Nullam hendrerit, purus vitae tincidunt rutrum, magna turpis vestibulum nulla, molestie euismod odio odio non magna. Mauris quis fringilla dolor. Aliquam nec condimentum enim, ut vehicula mauris. Aenean viverra ultricies nibh a sagittis. Etiam volutpat lacinia porta. Suspendisse in rhoncus lectus, eget vestibulum nisi. Phasellus feugiat sem vitae magna adipiscing, ut mattis lacus volutpat. Vivamus aliquam egestas ipsum viverra tempus. Suspendisse sit amet purus quis elit tristique consectetur.

Mauris sit amet consectetur nunc, non interdum massa. Mauris interdum mi ac nulla mollis, eu mollis sem mollis. Donec aliquet, massa id interdum bibendum, urna velit semper turpis, nec vestibulum elit diam sit amet ipsum. Pellentesque aliquet feugiat nulla, quis facilisis purus mollis aliquet. Nullam condimentum, orci non ornare suscipit, nibh velit fermentum sapien, non ornare enim nunc at ipsum. Pellentesque iaculis nulla id nulla tincidunt, non ultricies nisi vestibulum. Mauris elementum enim id justo tempor, quis luctus ligula auctor. Nunc eu tempor est, ac elementum tellus. Donec nec commodo tortor. Cras bibendum tortor arcu, vel lacinia augue condimentum dignissim.

Pellentesque nec facilisis sem. Praesent eget elit sed nulla suscipit viverra. In quis tellus tortor. Donec eget nibh venenatis, consequat dolor id, blandit eros. Aliquam quam arcu, dignissim in congue sit amet, semper et odio. Praesent vel velit euismod, ultrices tortor quis, hendrerit ante. Proin scelerisque elementum elit, ac pretium orci cursus quis. Nam vel dapibus velit. Donec sit amet ipsum eget dolor interdum feugiat ut vitae tortor. Etiam id urna velit. Integer hendrerit neque ac enim cursus consequat. Integer vulputate libero quis ipsum egestas feugiat. Morbi urna augue, pellentesque semper cursus vitae, mollis vitae velit. Donec vehicula posuere metus, a sagittis quam mattis quis. Maecenas non eros dolor. Morbi ullamcorper diam ut erat rhoncus consequat.

Sidebar test? szerkesztés

Sablon:Sidebar

Power Architektúra
qwefqwef

qwefqwef * qwkjefgqsjf * asldjhgfajsdh * ajdgckjds

aocxaosx

asxasx * asdasd * ascjhgajshd * ajscxjahsx

Masik szerkesztés

Donec vehicula szerkesztés

A brontosaurus az egyik végén igen vékony.[50] A közepén sokkal vastagabbá válik.[51] The Norwegian Blue Parrot will not move if its feet are nailed to the perch.[52] Its metabolic processes are a matter of interest only to historians.[53][54]

Notes szerkesztés

  1. ↑ Images of America: IBM in Endicott. Arcadia Publishing (2005). ISBN 0-7385-3700-4 
  2. ↑ Dey dial recorder, early 20th century. UK Science Museum. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  3. ↑ Hollerith 1890 Census Tabulator. Columbia University. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  4. ↑ Employee Punch Clocks. Florida Time Clock. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  5. ↑ Certificate of Incorporation of Computing-Tabulating-Recording-Co, 14th day of June 1911
  6. ↑ NY Times June 10, 1911 Tabulating Concerns Unite: Flint & Co. Bring Four Together with $19,000,000 capital
  7. ↑ Belden, Thomas Graham. The Lengthening Shadow: The Life of Thomas J. Watson. Little, Brown and Co., 89–93. o. (1962) 
  8. ↑ NCR Corporation#Expansion
  9. ↑ Belden (1962) p.105
  10. ↑ a b c Chronological History of IBM, 1910s. IBM. (Hozzáférés: 2015. január 30.)
  11. ↑ Marcosson, Isaac F.. Wherever Men Trade: The Romance of the Cash Register. Dodd, Mead (1945) 
  12. ↑ Belden (1962) p.125
  13. ↑ (Rodgers, THINK, p.83)
  14. ↑ DeWitt, Larry: Early Automation Challenges for SSA, 2000. április 1. (Hozzáférés: 2011. március 2.)
  15. ↑ IBM Statement on Nazi-era Book and Lawsuit. IBM Press room, 2001. február 14.
  16. ↑ This Is the Hidden Nazi History of IBM — And the Man Who Tried to Expose It. Tech.Mic
  17. ↑ Deutsche Hollerith-Maschinen Gesellschaft mbH, Német Hollerith-gépek Rt.
  18. ↑ The Creation of the World Trade Corporation. IBM Corp.. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  19. ↑ Campbell-Kelly, Martin. From Airline Reservations to Sonic the Hedgehog: A History of the Software Industry. Cambridge, Massachusetts: MIT Press, 140–143, 175–176, 237. o. (2003) 
  20. ↑ The history of the UPC bar code and how the bar code symbol and system became a world standard. (Az UPC vonalkód története és hogyan vált a vonalkód-rendszer világszabvánnyá.) (angol nyelven). Cummingsdesign. (Hozzáférés: 2011. május 17.)
  21. ↑ Fundamentals of Corporate Finance, 9th, alternate, McGraw Hill, 746. o. (2010) 
  22. ↑ Life science: Fade or flourish ? (PDF). IBM Institute for Business Value, 2011. (Hozzáférés: 2013. július 6.)
  23. ↑ Louis V. Gerstner, Jr. Biography
  24. ↑ IBM About IBM – United States. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
  25. ↑ (2004. december 1.) „Leading Change When Business Is Good: The HBR Interview—Samuel J. Palmisano”. Harvard Business Review, Kiadó: Harvard University Press.  
  26. ↑ IBM to Acquire Micromuse Inc.. IBM
  27. ↑ Jennifer Saba. „IBM to buy website hosting service SoftLayer”, Reuters, 2013. június 5. 
  28. ↑ Reuters (29 September 2014). "Lenovo says $2.1 billion IBM x86 server deal to close on Wednesday". Sajtóközlemény.
  29. ↑ Apple + IBM. IBM. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  30. ↑ Apple Teams Up With IBM For Huge, Expansive Enterprise Push. Tech Crunch, 2014. július 15. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  31. ↑ Landmark IBM Twitter partnership to help businesses make decisions. Market Business News, 2014. november 2.
  32. ↑ IBM Announces Marketing Partnership With Facebook. TechCrunch. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  33. ↑ Tencent teams up with IBM to offer business software over the cloud. Reuters. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  34. ↑ Cisco and IBM's New Partnership Is a Lot About Talk. Fortune. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  35. ↑ IBM, Under Armour Team Up To Bring Cognitive Computing To Fitness Apps. Fast Company. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  36. ↑ IBM, Box Cloud Partnership: What It Means. Information Week. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  37. ↑ Microsoft just made a deal with IBM — and Apple should be nervous. Business Insider. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  38. ↑ VMware and SugarCRM expand partnerships with IBM, make services available on IBM Cloud. Tech Republic. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  39. ↑ IBM, CSC Expand Their Cloud Deal to the Mainframe. eWeek. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  40. ↑ Macy's Taps IBM, Satisfi for In-Store Shopping Companion. eWeek. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  41. ↑ Sesame Workshop, IBM partner to use Watson for preschoolers. USA Today. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  42. ↑ IBM, Salesforce Strike Global Partnership on Cloud, AI. Fortune. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
  43. ↑ „IBM Buys Merge Healthcare to Boost Watson Health Cloud”, Bloomberg, 2015. augusztus 6. 
  44. ↑ „IBM Agrees to Acquire Weather Channel's Digital Assets”, Bloomberg (Hozzáférés: 2015. október 28.) 
  45. ↑ „IBM to Acquire the Weather Company”, The New York Times (Hozzáférés: 2015. október 28.) 
  46. ↑ IBM acquires Ustream, launches cloud video unit. USA Today, 2016. január 21.
  47. ↑ McLain, Tilly: IBM Acquires Ustream: Behind the Acquisition. Ustream Online Video Blog , 2016. január 21. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
  48. ↑ Matt Egan, CNN Money. “Big Blue isn't so big anymore.” April 19, 2016. April 22, 2016.
  49. ↑ Jonathan Stempel, Reuters. “Groupon sues 'once-great' IBM over patent.” May 9, 2016. May 9, 2016.
  50. ↑ Elk 1972, 5. o.
  51. ↑ Elk 1972, 6. o.
  52. ↑ Praline 1969, 12. o.
  53. ↑ Praline 1969, 16. o.
  54. ↑ Saxifragus 1999, 99. o.

References szerkesztés

Phasellus gravida szerkesztés

jegyzetek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Pkunk/tmp0&oldid=19892890”