(A készülő Ősbuda szócikk próbalapja)

Ősbuda egy középkori település modern elnevezése. Egyes kutatók szerint Ősbuda (latinul Vetus Buda) egy, a mai Budánál és Óbudánál régebbi település, amely középkori források alapján jelentős szerepet játszott a magyar történelemben, és amelyet különböző indokok alapján az akadémikus tudomány eltitkol a közvélemény elől. Ezt a települést számos helyen azonosítani vélték. Történészek szerint viszont Ősbuda nem létezett, a róla szóló forrásokban valójában Óbuda szerepel vagy nem indokolt az ott olvasható információk alapján egy további régi települést feltételezni.

Nevének magyarázata szerkesztés

Az Ősbuda elnevezés modern találmány. A forrásokban Vetus Buda néven szereplő települést tekintik Ősbudának, amit viszont Óbudaként kellene fordítani. Megkülönböztetendő a mai Óbudától, használják az Ősbuda elnevezést. Sashegyi Sándor, pomázi amatőr régész használta először ebben a formában.[1]

A Városligetben egykor létezett, vigalmi célokat betöltő Ősbudához, valamint a budai várban lévő vendéglátóipari egységhez nincs köze.

Elképzelések Ősbuda helyéről szerkesztés

Sashegyi Sándor amatőr régész a Holdvilág-árokban végzett kutatásokat, amelyről a sajtóban elterjedt, hogy Árpád sírját kereste és találta meg. Emellett feltételezte, hogy a pomázi Klissza-dombon feltárt középkori rezidencia azonos a középkori elbeszélő és okleveles forrásokban található Vetus Budával.

Noszlopi Németh Péter, sportújságíró [2] Pilismarót térségében vélte megtalálni az egykori Ősbudát. Posztumusz kiadott könyvében az addigi kutatás alapján Óbudára lokalizált régészeti objektumokat próbálta azonosítani Pilismarót környékén.[3] Könyve az 1955-ös írásán alapul, amelyet többek között a Magyar Tudományos Akadémiának is elküldött. Írásai megjelentek a nyugati magyarság több lapjában is. Noszlopi Németh Péter nyomán terjedt el az Ősbuda-kutatók között az a motívum, hogy a Habsburgok szándékosan semmisítették meg az egykori királyi várost.

Az ő nyomán Vértessy György vélekedett úgy, hogy az Árpád sírja fölé épített Fehéregyháza temploma és kolostora Pilismarót közelében található. Elméletét bemutatta többek között a Geodézia és Kartográfia, a Népszava és a Valóság című folyóiratokban is.

Szörényi Levente zeneszerző édesapja nyomdokait követve, kutatásokat kezdeményezett a Holdvilág-árokban a szentendrei múzeum szakmai felügyelete mellett. Eleinte Árpád sírjának remélte megtalálni, de az ásatás előrehaladtával, mivel régebbi kultúrrétegeket kezdtek feltárni, belátta, hogy az már nem kerülhet elő onnan. Emellett 1996-ban Pap Gábor előszavával kiadta Az eltűnt Ősbuda nyomában című könyvét, amelyben régi metszetek és térképek segítségével elevenítette fel azt a tézist, hogy Ősbudát még nem került elő. Támogatta Sashegyi Sándor kéziratának és ásatásai dokumentumainak megjelentetését is.[4]

Lánszki Imre ökológus Budakalász határában vélte megtalálni Ősbuda várának maradványait, valamit ide helyezte Sicambria városát. Bradák Károly nyomán úgy véli, hogy a mai Székesfehérvár területére feltételezett régészeti objektumokat, így a királyi temetkezéseket is ezen a környéken kell keresni.

Az Ősbuda-elméletek kritikája szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Belitzky-Sashegyi 1939. 15., 21.
  2. Kivégzett értelmiség – Péterfy Gergely: Előállt egy totális szellemi katyvasz, miközben minden a lenyúlásról szól
  3. Noszlopi Németh Péter: Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben. Budapest, Püski Kiadó. 2003.
  4. Szörényi Levente - REpiszky Tamás (szerk.): Leganda és valóság a Pilisben. A gigászok küzdelmétől a Holdvilágárokig – Sashegyi Sándor Emlékezetére. 2011.

Források szerkesztés