A Winileod ófelnémet nyelvű egyszerű, népies dal ill. dalszöveg. Az összetett szó két eleme egyfelől a wini (mai német Freund, Geliebte(r), magyarul barát, kedves, szerető) másfelől liod (mai német Lied, magyarul dal).

Ellentétben a latin nyelvű, egyházi énekekkel a winileod - majd később a német Volkslied (vö. népdal) - az egyszerű, födműves népesség szórakozását szolgálta ünnepeken, összejöveteleken. Valószínűleg nem kizárólag szerelmes dalokról lehetett szó, de feltételezhető, hogy ez tette ki a dalok nagy részét. Ez a magyarázat arra is, hogy Nagy Károly miért tiltotta meg egy kapitulárisában az apácáknak az ilyen dalok feljegyzését vagy továbbadását.

Forrás: Hans Ulrich Schmid:Einführung in die deutsche Sprachgeschichte.Stuttgart 2009. ISBN: 978-3-476-02267-7 Stefan Sonderegger: Althochdeutsche Sprache und Literatur de Gruyter Studienbuch, Berlin 2003.

Irodalom:

Karl Müllenhoff: Winnasang und winileod. In: Zeitschrift für deutsches Alterthum. 9. Kötet. 1853, 128–129. oldal (Digitalisat a DigiZeitschriften címszónál)