Szerkesztő:Szenti Tamás/Szeleta-hasadék
A Szeleta-hasadék a Bükk hegységben, Miskolcon található egyik barlang. Mivel a Bükki Nemzeti Park egyik jelzett turistaútja mellett fekszik, ezért gyakran látogatott, közismert barlang.
Alapadatok szerkesztés
| Barlang neve: | Szeleta-hasadék |
|---|---|
| Barlangkataszteri szám: | 5363-52 |
| Hossz: | 3 m |
| Függőleges kiterjedés: | 0 m |
| Mélység: | 0 m |
| Magasság: | 0 m |
| Tszf. magasság: | 356 m |
| Földrajzi táj: | Bükk hegység |
| Település: | Miskolc |
| Bejárat koordinátái: | é. sz. 48° 06′ 29.3″, k. h. 20° 37′ 52.6″ |
Leírás szerkesztés
A Szeleta-hasadék bejárata Miskolc külterületén, a Szeleta-tető D-i oldalán van. A Szeleta-barlang közelében, attól Ny-ra 22 m-re, 356 m tszf. magasságban helyezkedik el. A Szeleta-barlanghoz vezető, kék barlangjellel és piros barlangjellel jelzett turistaösvény mellett fekszik a Szeleta-hasadék.
A végén szálkőben beszűkülő Szeleta-hasadék függőleges hasadék mentén keletkezett. Forrásbarlang, amely jelenleg inaktív. Befoglaló kőzete jól karsztosodó, középső-felső triász mészkő (Fehérkői Mészkő Formáció). Az üreg alatt húzódó, változatos összetételű, többnyire nem karsztosodó kőzetekből álló Abalkoskővölgyi Formáció határának közvetlen közelében nyílik az üreg bejárata. Minden bizonnyal kis vízhozamú forrásként működött aktív időszakában. A kőzethatár távolságát valószínűleg a barlang létrejötte után bekövetkezett és napjainkig tartó, a Szinva-völgy bevágódása következtében kialakuló lejtőhátrálás okozhatja. A barlang aktív időszaka óta eltelt, pár millió év folyamán, a térszín és a völgy bevágódása következtében, elvesztette vízgyűjtő területét a barlang.
A barlangra ható természetes folyamatok hatásainak következtében, pusztuló fázisban van a Szeleta-hasadék. A barlangok bejárati zónájával azonos, évszaknak megfelelő, felszíni hőmérsékletet követő klíma jellemző a kis forrásbarlang teljes egészére. Télen gyakran fagypont körüli és alatti hőmérséklet van a barlangban, ami a kőzet és a képződmények pusztulási folyamatainak nagyon kedvező. Aránylag nagy felületen jelentkeznek, változatosak, de kevésbé látványosak képződményei. A képződmények (a barlang kis mérete és a bejárat nyitottsága következtében) színtelenek, világosak, mállott felszínűek, esetenként részben lepusztultak. Jelentős méretű felületen megfigyelhető károsodás, ami a fagy és az időjárás pusztító hatásának eredményeként következett be. A barlang belső végpontjának környékén láthatók érintetlenebb képződmények, mert kevésbé fejtették ki hatásukat a felszíni időjárási viszonyok az üreg végponti részén.
Kutatástörténet szerkesztés
Az 1979-ben megjelent, Barlangok a Bükkben című könyvben szó van arról, hogy a Szeleta-oldalban, a Szeleta-barlangon kívül van 5 kis üreg. (A könyv csak a Szeleta-oldali 1. sz. folyosóbarlangot és a Szeleta-oldali 2. sz. folyosóbarlangot említi meg ezek közül.) A KVI Barlangtani Osztály 1982-ben elkészítette a Szeleta-hasadék (200°-20° irányú) hossz-szelvény térképét és keresztmetszet térképét. A térképek 1:100 méretarányban mutatják be a barlangot. A térképlapon nincs jelölve az É-i irány. A hossz-szelvény térképen megfigyelhető a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban.
Irodalom szerkesztés
- Lénárt László: Barlangok a Bükkben. Miskolc, BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1979. 41. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
További információk szerkesztés
{{DEFAULTSORT:Szeletahasadék}} [[Kategória:Barlangok a Bükk hegységben]] [[Kategória:Magyarország barlangjai ábécé sorrendben]] [[Kategória:Miskolcon található barlangok]]