Szerkesztő:Wikkalappo/próbalap
A gemkapocs használatával lapokat lehet összefogni. Speciális módon meghajított, 10-12 cm hosszú drótból készül. Az eredeti rendeltetésén kívül csavarhúzóként, pókerzsetonként, fogpiszkálóként, tolvajkulcsként, horgászáshoz horogként, önvédelmi eszközként, vagy mezőgazdasági, kerti szerszámként is használható.
Története
szerkesztésA XIII. században lapok összefűzésére már jelentek meg "gyorsfűzők": a lapok bal felső sarkában egy vágást ejtettek, és textilszalagot húztak azokon keresztül. A nagyobb hatékonyság felé vezető úton az első lépés a varráshoz használt gombostű volt, amit egy amerikai orvos, John Howie talált fel. A new york-i titkárnők hamar észrevették, hogy a gombostűkkel akár tíz lapot is egymáshoz lehet erősíteni. De a gombostűk ellenálltak: szúrtak és a papírokon csúnya lyukakat és vérfoltokat ejtettek. Az 1890-es években az irodákban rugókat kezdtek használni (amit 1867-ben Samuel Fey egészen más célra javasolt - cimkék ruhára való erősítésére). 1899-ben egy norvég mérnök, Johan Vaaler, rugalmas drótdarabokkal kísérletezve, kigondolt néhány sikeres kapcsot, és találmányára szabadalmat kapott. De Vaaler nem szentelt figyelmet a találmányára, és 1900-ban egy amerikai feltaláló, Cornelius Brosnan szabadalmaztatott kapcsot Konaclip néven. Ugyanakkor ez az irodaszer a mai formáját a "Gem Manufacturing" nevű brit cégnek köszönheti, amelyik még ugyanabban az évben állt elő a klasszikus dupla ovális formájú gemkapoccsal.
Források
szerkesztéshttps://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BA%D1%80%D0%B5%D0%BF%D0%BA%D0%B0
- Ez a szócikk részben vagy egészben a https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BA%D1%80%D0%B5%D0%BF%D0%BA%D0%B0 című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.